Rendkívüli régészeti felfedezést tettek Norvégia partjainál: a kutatók egy több mint 30 kilogrammos, különleges kialakítású követ emeltek ki a tengerből, amely a kőkorszakból származhat, és akár ősi hajóhorgonyként is szolgálhatott.
A lelet azért különösen érdekes, mert új információkkal szolgálhat arról, hogyan közlekedtek a tengeren, és miként rögzítették csónakjaikat a partoktól távol élő vagy dolgozó őskori közösségek.
A követ mintegy 20 méteres mélységben, a norvégiai Hespriholmen szigetének közelében találták meg. A tárgy legfeltűnőbb jellegzetessége a körbefutó vájat, amelybe a régészek feltételezése szerint kötelet illeszthettek. Ez lehetővé tehette, hogy a nehéz követ a csónakhoz rögzítsék, és az eszközt horgonyként használják. A feltevést azonban még további tudományos vizsgálatokkal kell megerősíteni.
A környék már több ezer évvel ezelőtt is fontos nyersanyagforrásnak számított. Hespriholmen térségében a becslések szerint 5000–9000 évvel ezelőtt zöldkövet bányásztak, amelyből különféle szerszámokat és baltákat készítettek. A sziget több kilométerre fekszik a szárazföldtől, a környező vizeket pedig erős áramlatok és magas hullámok jellemzik. Az értékes kőzet kitermelése és elszállítása ezért komoly kihívást jelenthetett az akkori emberek számára. Egy megfelelő horgony segíthetett abban, hogy a csónakok a veszélyes munkavégzés idején egy helyben maradjanak, miközben a nehéz köveket a szárazföld és a sziget között szállították.
A víz alatti kutatások során számos nehéz kalapácskövet is találtak, amelyeket feltehetően a zöldkő kitermeléséhez használtak. A kutatók modern térképezési módszerekkel és háromdimenziós modellek segítségével szeretnék pontosabban meghatározni, mekkora mennyiségű nyersanyagot termelhettek ki a szigeten. A korábbi becslések mintegy 430 köbméterre tették a kitermelt kőzet mennyiségét, de az új vizsgálatok alapján ennél jóval nagyobb mennyiség is elképzelhető.
A norvégiai lelőhelyeken előkerült zöldkőbalták arra is utalnak, hogy ezek az eszközök nem csupán gyakorlati célokat szolgálhattak. Értékes ajándékként vagy a társadalmi rangot jelző tárgyként is szerepük lehetett a korabeli közösségekben. Amennyiben a most megtalált kő valóban horgonyként működött, a világ egyik legrégebbi ismert horgonya lehet. Arild Skjæveland Vivås régész rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, amely a korai hajózásról, valamint az őskori közösségek közötti kapcsolatokról is új ismereteket adhat.
A lelet jelentőségét ugyanakkor egyelőre feltételesen kell kezelni: a kő pontos funkcióját még nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Ha azonban a kutatók igazolni tudják, hogy valóban hajók rögzítésére használták, a felfedezés fontos adalék lehet annak megértéséhez, milyen fejlett tengeri ismeretekkel rendelkeztek az emberek már a kőkorszakban - írja a Science Norway.
