Egy mintegy 6500 éves, különleges kör alakú építmény maradványait vizsgálták régészek a csehországi Chleby közelében, és kutatásaik új részleteket tártak fel a neolitikus közösségek világáról.
A hatalmas, akár 250 méter átmérőjű létesítményt egy körbefutó, nagyjából két és fél méter mély árok vette körül, amely mögött valószínűleg fából készült palánk és földsánc állhatott. A kör alakú építményt tizenkét, szabálytalanul elhelyezkedő kapu tagolta.
A kutatók szerint az építmény tájolása aligha lehetett véletlen. Két fontos látótengelyt azonosítottak, amelyek az égitestek mozgásához igazodtak. Az egyik a nyári és a téli napforduló napfelkeltéjét, illetve napnyugtáját követte, míg a másik a nagy holdfordulóhoz kapcsolódott. Ez utóbbi különösen ritka jelenség, amely körülbelül 18,6 évente ismétlődik. Az ilyen égi ciklusok ismerete a korai földműves közösségek számára gyakorlati jelentőséggel is bírt, hiszen segítséget nyújthatott az évszakok és a mezőgazdasági munkák időzítésében.
A lelet azonban nem csupán egy ősi naptárra utalhat. A régészek a kapuk környékén szarvasmarhák koponyáit és nagyméretű szarvakat is találtak. Jan Turek, a prágai Károly Egyetem régésze szerint elképzelhető, hogy a fa kapuszerkezeteket ezekkel díszítették. A szarvasmarha és a bika fontos vallási szimbólum lehetett Európa első földműves közösségeiben, ezért a leletek arra utalhatnak, hogy a helyszínnek rituális szerepe is volt.
A Chleby mellett feltárt létesítmény jelentőségét tovább növeli, hogy több mint ezer évvel idősebb a Stonehenge-nél. Hasonló csillagászati tájolást figyeltek meg a németországi Goseck mintegy 6900 éves napmegfigyelő építményénél is. A felfedezések azt mutatják, hogy a neolitikus Európa lakói jóval korábban rendelkezhettek kifinomult ismeretekkel a Nap és a Hold ciklusairól, mint azt korábban feltételezték.
A helyszín története azonban még ennél is rejtélyesebb. A régészek egy olyan sírt is találtak, amelyben legalább tizenöt ember maradványai feküdtek. A temetkezés nagyjából négyezer évvel ezelőtt, vagyis mintegy kétezer évvel a körárok megépítése után történhetett. Ez arra utalhat, hogy a helyszín eredeti funkciójának megszűnése után is hosszú időn keresztül különleges, szakrális jelentőséget tulajdonítottak neki.
A kutatók szerint a chlebyi építmény így nemcsak egy monumentális őskori építészeti alkotás, hanem annak bizonyítéka is lehet, hogy Közép-Európa első földművesei pontosan figyelték az égbolt változásait, és ezeket vallási, valamint a mindennapi élet szempontjából fontos rendszerekbe foglalták - írja a sprektum.de.
