Attól függően, milyen mércével hasonlítjuk össze az egykori hatalmakat. Ha a meghódított területekhez viszonyított népességet nézzük, akkor az i. e. 480 körül csúcspontjára jutó Akhaimenida, vagyis Perzsa Birodalom számít az egyik legerősebb jelöltnek. A becslések szerint ekkor a világ népességének mintegy 44 százaléka állt a perzsa uralkodó fennhatósága alatt.
A terület nagysága alapján azonban már más birodalmak kerülnek előtérbe. Dzsingisz kán Mongol Birodalma például a történelem legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalma volt. Hatalmas területeket vontak ellenőrzésük alá Európától Ázsiáig, ám az egység nem bizonyult tartósnak. Az alapítását követő 88 év után a birodalom négy különálló kánságra szakadt, miközben fennállásának jelentős részét háborúk és folyamatos terjeszkedés jellemezte.
A Brit Birodalom ennél is nagyobb területet ellenőrzött, bár birtokai nem alkottak összefüggő szárazföldi egységet. Fénykorában a Föld felszínének és lakosságának nagyjából egynegyede tartozott hozzá, és tengeri fölénye is rendkívüli volt. A brit gyarmati rendszer a 16. század végétől fokozatosan épült ki, és nagyjából négy évszázadon keresztül meghatározó világhatalmi tényező maradt.
Ha viszont nem a területet vagy a népességet, hanem a fennállás időtartamát vesszük alapul, akkor a Római Birodalom kerül az élre. A birodalom keleti része, amelyet később Bizánci Birodalomként ismerünk, a római államiság örökségét mintegy másfél évezreden keresztül őrizte. Ez alapján a rómaiak hosszú távú fennállás tekintetében messze felülmúlták a legtöbb más történelmi birodalmat.
A történészek szerint ezért a „legnagyobb birodalom” meghatározása önmagában félrevezető lehet. Más eredményt kapunk, ha a területet, a népességet, a gazdasági erőt, a katonai teljesítményt vagy éppen a fennállás időtartamát vizsgáljuk. Egy birodalom nagyságát ugyanis nem csupán az határozza meg, hogy mekkora területet tudott meghódítani, hanem az is, hogy képes volt-e hosszú időn keresztül fenntartani és igazgatni a megszerzett területeket - írja a LiveScience.
