A rekordközeli európai aszály miatt a Duna vízszintje olyan mértékben csökkent, hogy a folyó medréből egyszerre kerültek elő több tízezer éves és mindössze nyolcvanéves történelmi emlékek. A kiszáradó folyó szinte időutazássá változott.
A szerbiai Prahovo közelében újra láthatóvá váltak a második világháború idején elsüllyesztett német hadihajók, míg Bulgáriában mamutcsontokra bukkantak a mederben. A jelenséget a hosszan tartó hőség és a csapadékhiány idézte elő.
Prahovo térségében a visszavonuló német erők 1944 szeptemberében szándékosan süllyesztettek el számos hadihajót, hogy akadályozzák a szovjet előrenyomulást és a dunai hajózást. A mostani alacsony vízállás miatt a hajótestek, árbocok és más szerkezeti elemek ismét a felszínre kerültek. Egyes roncsokban ma is található lőszer és fel nem robbant robbanóanyag, ezért nemcsak történelmi látványosságok, hanem komoly veszélyforrások is a hajózás számára. A biztonságos hajózóút ilyenkor beszűkül, és a szerb hatóságok évek óta dolgoznak azon, hogy uniós támogatással javítsák a folyószakasz biztonságát – írja a Deutsche Welle.
A rendkívüli vízhiány azonban még ennél is régebbi titkokat tárt fel. Bulgáriában, Ryahovo közelében helyiek hatalmas csontdarabokat vettek észre a mederből kiemelkedve. A múzeumi szakemberek megállapították, hogy egy jégkorszaki mamut maradványairól van szó: előkerült az állkapocs egy része, agyarak és a csontváz további elemei is. A paleontológusok szerint az ilyen leletek különösen értékesek, mert segíthetnek meghatározni az állat korát, faját és azt a környezetet, amelyben élt, amikor a mai Duna helyén még kiterjedt mocsarak és vizenyős területek húzódtak.
A szakértők emlékeztetnek arra, hogy az extrém alacsony vízállás gyakran hoz felszínre rég elfeledett településeket, hidakat, fegyvereket és hajóroncsokat Európa folyóiban. A mostani dunai helyzet mégis kivételes, mert ugyanabban az időszakban tár fel nyomokat, amelyek között több tízezer év a különbség. Ami a régészeknek és paleontológusoknak ritka kutatási lehetőség, az a térség lakóinak és a gazdaságnak komoly problémát jelent: a sekély víz miatt a teherhajók csökkentett rakománnyal közlekednek, vagy egyes szakaszokon teljesen le kell állítani a forgalmat. A Duna így egyszerre vált a klímaváltozás figyelmeztető jelévé és egy hatalmas, megnyíló történelmi kapszulává.
