Karácsony Gergely főpolgármester illetve Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter részvételével csütörtök kora délután megkezdődött az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülése. A testület hosszabb szünet után folytatja ismét a munkáját, az ülésen a kormány és a főváros együttműködését érintő kérdések kerülhetnek napirendre.
Fontos megállapodás született Budapest és a kormány között a főváros és az agglomeráció közlekedésének jövőjéről. A mostani döntések egyik legfontosabb eleme, hogy a BKK regionális hatáskört kaphat, így a társaság Budapest mellett az agglomeráció közlekedésének szervezésében is nagyobb szerepet vállalhat.
A változás különösen a HÉV-ek szempontjából lehet jelentős. A Szentendrei, a ráckevei és más elővárosi vonalak ugyanis Budapest és az agglomeráció közös közlekedési rendszerének részét képezik. A mostani megállapodás új lehetőséget teremthet arra, hogy ezek fejlesztését és működtetését egységesebb szemlélet alapján kezeljék.
A konkrét beruházások ugyanakkor még nem indulnak el automatikusan a megállapodással. A HÉV-ek fejlesztéséhez további döntésekre, részletes tervek és ütemezés kidolgozására is szükség lesz.
Öt év után ismét együttműködés
A mostani megállapodás hátterében az elmúlt évek főváros és kormány közötti konfliktusai is fontos szerepet játszanak. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után Karácsony Gergely az ATV-nek arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben elsősorban a politikai helyzet és a főváros, illetve a kormány közötti együttműködés hiánya akadályozta az előrelépést.
A főpolgármester szerint a kormányváltás teremtette meg annak lehetőségét, hogy ismét érdemi párbeszéd induljon Budapest és a kormány között.
Vitézy Dávid szintén az ATV-ben értékelte a megállapodást. Szerinte az új konstrukció új alapokra helyezheti Budapest és az agglomeráció közlekedési együttműködését.
Ennek egyik kézzelfogható eleme lehet, hogy január 1-jétől az agglomerációban is elérhetővé válhat a Bubi. A cél, hogy a fővárosi közlekedési szolgáltatások fokozatosan a városhatáron túl is megjelenjenek, és az agglomerációban élők számára is többféle közlekedési lehetőség álljon rendelkezésre.
Új HÉV-szerelvények és járműfejlesztések is napirenden vannak
A megállapodás a járműállomány fejlesztését is érintheti. A tervek között új HÉV-szerelvények beszerzése is szerepel, többek között a Szentendrei és a ráckevei vonalhoz kapcsolódóan.
Emellett a HÉV-pótláshoz szükséges járművek biztosítása is napirenden van. Ez azért is fontos, mert az elővárosi közlekedésben egy esetleges pályafelújítás vagy más beruházás idején megfelelő kapacitású pótlóbuszokra is szükség lehet.
A közlekedési rendszer másik problémája a telephelyek kérdése. A MÁV és a Volán jelenleg telephelyhiánnyal küzd, ezért bérelt garázsokat is használnak. A mostani megállapodás egyik célja ennek a helyzetnek a rendezése is.
Budapest 20 milliárdos megtakarítást vállal
A közlekedési kérdések mellett a főváros pénzügyi helyzete is fontos része volt az egyezségnek.
Karácsony Gergely szerint Budapest 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait, miközben a szolidaritási hozzájárulás rendszerében is változás jöhet. A főpolgármester szerint a megállapodás része a szigorúbb pénzügyi ellenőrzés is: Budapest költségvetési megfigyelőt kap.
Ennek célja, hogy pontosabb és átláthatóbb kép legyen arról, hogyan működik a főváros gazdálkodása, és mire fordítják az adófizetők pénzét.
„A jó barátság alapja a pénzügyi elszámolás” – fogalmazott Karácsony Gergely.
Vitézy Dávid a főváros elmúlt időszakban kialakult költségvetési nehézségeiről beszélt. Szerinte a mostani megállapodás azt a célt is szolgálja, hogy Budapest hosszabb távon önállóan, kiszámíthatóbb pénzügyi keretek között tudjon működni.
A parkolási bevételek is a fővároshoz kerülnek
A megállapodás a parkolásból származó bevételeket is érinti. Ezek a jövőben a fővároshoz kerülnek, Karácsony Gergely szerint pedig a pénzt elsősorban a budapesti úthálózat fejlesztésére fordítják.
Az állam ebből a bevételből nem von el, a forrásokat pedig fővárosi és kerületi utak fejlesztésére használhatják fel.
A főpolgármester szerint ennek különösen azért van jelentősége, mert jelenleg nem látható pontosan, hogy Budapesten összességében mennyi bevételt termel a parkolás, illetve ezekből mennyi kerül vissza közvetlenül a közlekedésbe. Elmondása szerint a parkolási bevételek jelenleg nagyrészt a működési költségeket fedezik.
Karácsony úgy fogalmazott: Budapest „megjárta a poklok poklát”, ezért az autósok joggal várják el, hogy a parkolásért befizetett pénznek látható eredménye legyen az utak állapotában.
Felmerült az is, hogy a bevételek átrendeződése együtt járhat-e a parkolási díjak emelésével. Karácsony szerint a mostani megállapodás önmagában nem jelent parkolásidíj-emelést.
A Diákváros is napirenden volt
Az FKT ülésén nem kizárólag közlekedési és pénzügyi kérdésekről született döntés. A tárgyalásokon a Diákváros kialakítása is napirenden volt, így a főváros és a kormány több jelentős városfejlesztési kérdést is egy asztalnál tárgyalt.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a tervek szerint a következő időszakban is számos, Budapest és az agglomeráció jövőjét érintő ügyben egyeztet majd.
A mostani megállapodás jelentősége így nem csupán egy-egy konkrét beruházásban mérhető. Az egyik legfontosabb változás az lehet, hogy öt év után ismét kialakulhat egy olyan intézményes keret, amelyben Budapest és a kormány közösen próbálja kezelni a főváros és az agglomeráció közlekedési, pénzügyi és városfejlesztési kérdéseit.
