Az ukrajnai háborúval kapcsolatban még nem merítettük ki a diplomácia erejét, ezért mindkét fél aggodalmait meg kell hallgatnunk – jelentette ki a bolgár miniszterelnök szerdán Brüsszelben.
Az Euronews által szervezett nemzetközi védelmi és űrpolitikai konferencián felszólaló Rumen Radev felhívta a figyelmet: továbbra is támogatni kell Ukrajnát, de a legfontosabb a béke feltételeinek megteremtése.
„Tudnunk kell, hogy a fegyverszállításnak és az egyoldalú támogatásnak vannak korlátai, mert a végső békemegállapodást nem a fegyverek szállítása, hanem a diplomácia fogja létrehozni. Ezért az a célunk, hogy jobban meghallgassuk egymást, és megnyissuk a kommunikációs csatornákat” – hangoztatta.
Rumen Radev hangsúlyozta: nem Oroszország támogatása érdekli, hanem az a cél, hogy mielőbb megtalálják a békéhez vezető utat. Úgy vélte, az ukrajnai háború felőrlő konfliktussá vált, amely globális szinten is egyre nagyobb kockázatot jelent, miközben nap, mint nap terheli az európai társadalmi és gazdasági rendszereket.
A bolgár miniszterelnök szerint ezért a lehető leghamarabb meg kell találni a békéhez vezető utat, ehhez pedig helyre kell állítani az egyensúlyt a katonai, gazdasági és diplomáciai eszközök között.
„A legfontosabb prioritásunknak a békéről való beszédnek és a békéért végzett munkának kellene lennie” – fogalmazott, hozzátéve, hogy megközelítése a katonai, gazdasági és diplomáciai eszközök közötti, általa jelenleg hiányzónak tartott egyensúly helyreállítására épül.
Radev bírálta, hogy a nemzetközi közösség nem foglalkozik eleget az oroszországi nukleáris kockázat kérdésével. Mint mondta, nem tudható biztosan, hogy fennáll-e ilyen veszély, de a döntéshozóknak a legrosszabb lehetőségekkel is számolniuk kell.
Hangsúlyozta: a nukleáris fegyverek létezését nem lehet figyelmen kívül hagyni a stratégiai tervezés során. Rámutatott, hogy Oroszország jelentős nukleáris arzenállal rendelkezik, ezért a nukleáris dimenzió a geopolitikai számítások és a biztonságpolitikai mérlegelések elkerülhetetlen része.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a konferencián úgy nyilatkozott: ha leállítanák a katonai felszerelések szállítását, és kizárólag a diplomáciára hagyatkoznának, az gyakorlatilag Ukrajna megadásának és orosz uralom alá kerülésének elfogadását jelentené.
„A diplomácia jelenleg semmilyen kézzelfogható eredményt nem hoz” – fogalmazott. Véleménye szerint Moszkva jelenlegi tárgyalási álláspontja egyértelmű: azt várja Ukrajnától, hogy adja fel a Donbaszt és további területeket, valamint teljesítsen más orosz követeléseket is.
Az uniós biztos szerint egy ilyen megállapodás nem tenné biztonságosabbá sem Ukrajnát, sem Európát, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét jelentené.
Kubilius úgy véli, az „erőn keresztüli béke” megközelítés a helyes, amely szerinte Ukrajna további megerősítését és a nyugati támogatás növelését jelenti. Mint mondta, az orosz elnöknek meg kell értenie, hogy a háborúval nem érheti el céljait, és annak következményeit Oroszországnak is éreznie kell.
„Ha továbbra is félünk az orosz eszkalációtól, akkor csak arra bátorítjuk Putyint, hogy még tovább fokozza azt” – jelentette ki.
Az uniós biztos szerint Oroszország az Európai Unió és a NATO tagállamaival szemben is fokozza a nyomást. Hangsúlyozta: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi, ezért támogatását valódi prioritásként kell kezelni.
Kubilius kitért az ukrán hadiipari fejlesztésekre is. Közölte: Ukrajna ballisztikus rakétákat gyárt, és olyan légvédelmi rendszereket fejleszt, amelyek az orosz ballisztikus rakétákkal szemben is védelmet nyújthatnak. Ha ezek a rendszerek működőképessé válnak, az szerinte jelentősen megváltoztathatja a háború dinamikáját, és akár tárgyalóasztalhoz is kényszerítheti az orosz elnököt.
Az uniós biztos az Oroszország által folytatott hibrid hadviselés veszélyére is figyelmeztetett. Mint mondta, az orosz stratégia nem kizárólag területek elfoglalására irányul, hanem más országok lakossága gondolkodásának és véleményének áthangolására is – írta a karpat.in.ua.
Kubilius szerint a hibrid támadásokra hibrid védekezéssel kell válaszolni. „Ha Oroszország hibrid támadásokat hajt végre ellenünk, a válaszunknak ugyanolyan fájdalmasnak kell lennie számukra, mint amilyen fájdalmas az ő támadásuk nekünk. Hogy ez a fájdalom pontosan hol éri majd őket, azt nekünk kell kitalálnunk. Ezt pedig nem kell nyilvánosan és előre megbeszélni” – fogalmazott.
