Történelem
Páratlan betekintés a kora újkori bálnavadászok zord életébe
Temetkezési hely a sarkvidéken
A Live Science című folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint összesen 20 temetkezést elemeztek a környékről. A kutatók a régészeti lelet csontvázain jól látható kopást és elhasználódást írnak le, ami évekig tartó, extrém éghajlati viszonyok között végzett megerőltető munkára utal. Ebben az összefüggésben a szerzők hangsúlyozták: „Ami a csontvázanyagban feltűnő, az az, hogy ezt a megterhelést ténylegesen láthatjuk a testben.”
Állandó fizikai és egészségügyi stressz alatt élni
A régészeti lelet egyik legfontosabb megállapítása a skorbut magas előfordulása az elhunytak körében. A C-vitamin-hiány nyilvánvalóan súlyos egészségügyi problémákhoz vezetett, amelyek az elhunytak csontjaiban és fogaiban is tükröződnek. Ezenkívül a vizsgálatok a dohányzás nyomait mutatják, amelyeket a fogzománc jellegzetes kopása jelez. Ezek a tényezők együttesen arra utalnak, hogy az élet állandó fizikai és egészségügyi stressz alatt zajlott.
„A skorbut nemcsak a csontokat károsítja; gyengíti az immunrendszert is, növeli a fertőzésekre való hajlamot, rontja a sebgyógyulást, és hozzájárul az általános fizikai hanyatláshoz” – mondta Lise Loktu kutató.
A lelet a bálnavadászok extrém életkörülményeit tárja fel
A betegségek jelei mellett a tudósok súlyos mechanikai igénybevételre utaló bizonyítékokat is találtak az egész testen. Az ízületek, a gerinc és a végtagok különösen érintettek voltak. A régészeti lelet tehát jól mutatja, mennyire extrém életkörülmények lehettek az Arktiszon a bálnavadászati szezonban. Még a fiatal felnőttek is egyértelműen mutatják a kopás jeleit.
Magát a helyszínt azonban egyre inkább fenyegeti az éghajlatváltozás. Az Arktisz felmelegedése az örökké fagyott talaj olvadását okozza, a part menti erózió pedig elpusztítja a sírokat. Ennek eredményeként a régészeti lelet nemcsak a történelmi ismeretek forrása, hanem a régészeti felfedezések éghajlatváltozás miatti elvesztésének példája is.
