A Jangce folyó vízi ökoszisztémájának jelentős helyreállásáról számolnak be a kutatók: évtizedek óta eltűnt ritka halak jelentek meg újra a vizekben, és az őshonos fajok populációja is mérhetően növekedett a Védelmi intézkedéseknek köszönhetően.
A Tsinghua Egyetem kutatói a Kínai Ökológiai Tervezési Akadémiával közösen értékelték a 2022 és 2024 közötti változásokat. Ez idő alatt a felfedezett őshonos halfajok száma 193-ról 230-ra nőtt. Pozitív tendenciákat figyeltek meg a főcsatorna alján élő élőlények körében is: 2024-re fajszámuk elérte a 107-et, ami tizeneggyel több az előző évhez képest.
Két, a folyórendszer bizonyos részeiről régóta hiányzó halfaj visszatérése különös figyelmet keltett a szakértők körében. A vándorló Coilia ectenes faj harminc év után először érte el a Jangce folyó középső szakaszát, míg a japán angolnát (Anguilla japonica) több mint húsz év szünet után ismét felfedezték a Chishui mellékfolyóban. A javulás a ritka emlősöket is érintette: míg a Jangce-folyó uszony nélküli delfinpopulációját 2017-ben 1012 egyedre becsülték, 2025-re ez a szám elérte az 1426-ot.
A mesterséges akadályok eltávolítása kulcsszerepet játszott a természetes körülmények helyreállításában. A Chishui folyó vízgyűjtő területén 342 kis vízerőművet állítottak le, és 300 olyan építményt bontottak le, amelyek akadályozták a víz szabad áramlását és a halak vándorlását.
Pozitív változásokat figyeltek meg a tavakban is. A Dongting-térségben a korábban intenzív haltenyésztésre használt területek átalakítása lehetővé tette, hogy a vízi növényzet több mint 26 négyzetkilométeres területre térjen vissza. Taihuban 2023-ra a növényzet már 200 négyzetkilométert borított be, miközben az algavirágzás mértéke és intenzitása 2008 óta a legalacsonyabb szintre csökkent.
A tanulmány vezetői, Jianfeng Peng és Dong Wang úgy vélik, hogy ezek az eredmények megerősítik a vízmegőrzés átfogó megközelítésének szükségességét. A szakértők az egyes szennyezőforrások egyedi kezelése helyett az ökoszisztémák egészének állapotát javasolják értékelni, figyelembe véve a folyók, tavak és víztározók egyedi jellemzőit.
A helyreállítás további elősegítése érdekében a kutatók azt szorgalmazzák, hogy a környezeti mutatókat integrálják az állami szabályozási rendszerbe, külön értékelési kritériumokat dolgozzanak ki a különböző víztestekre, és a hatékony környezetvédelmi megoldásokat egységes gyakorlati módszerekké konszolidálják – írta az Earth.com.
