Holdfényes ég alatt teknősfiókák százai kelnek ki a homokból a törökországi Iztuzu strandján, hogy a Földközi-tenger felé vegyék az irányt. Ezt az ősi természeti ciklust azonban a tudósok szerint egyre inkább felülírja a klímaváltozás, mivel az emelkedő hőmérséklet drasztikusan felborítja a kikelő fiókák nemi arányát, miközben a tengerben a műanyagszennyezés és a halászhálók tizedelik a populációt.
A 4 kilométer hosszú Iztuzu homokpad nappal nyüzsgő turistastrand, éjszaka azonban szigorúan őrzött menedék a tengeri teknősök számára. Yakup Kaska tengeriteknős-biológus és önkéntes csapata egész éjjel a fészkeknél járőrözik. A homokba rakott tojásokat piramis alakú ketrecekkel védik a part mentén barangoló rókák elől.
A Földközi-tenger partjain fészkelő álcserepesteknős (Caretta caretta) lett a jövő hónapban Törökországban megrendezendő COP31 ENSZ-klímacsúcs hivatalos kabalafigurája. A tengeri élővilág megóvása kulcsfontosságú témája lesz az antalyai találkozónak, hiszen a kutatók szerint épp a teknősök szemléltetik a legélesebben, hogyan változtatja meg a klímaváltozás a Földközi-tenger felmelegedő ökoszisztémáját.
A tengeri teknős mint élő klímabarométer
A sajtóbeszámolók szerint az európai vizek az elmúlt években rekordszintű nyári hőhullámokat éltek át. A folyamatos felmelegedés a tengerparti homok hőmérsékletét is megemelte, ami azért kritikus, mert a teknősfiókák nemét a fészek hőmérséklete határozza meg: a melegebb homokban több nőstény fejlődik ki.
„A tengeri teknősök egy rendkívül gyors előrejelző rendszert biztosítanak számunkra” – magyarázta Ayfer Sirin, az Uskudar Egyetem ökológusa, aki kiterjedt kutatásokat folytat a fajjal kapcsolatban. Mivel életük a szárazföldhöz és a tengerhez egyaránt kötődik, a környezeti változások azonnal megmutatkoznak rajtuk.
Sirin egy ötéves kutatás során kimutatta, hogy a felmelegedés nemcsak a nőstények arányának növekedésével, hanem a korábbi fészkeléssel és a lerövidült kotlási idővel is szorosan összefügg. A Patara strandon végzett vizsgálatok becslése szerint a kikelt fiókáknak már átlagosan a 70 százaléka nőstény.
Yakup Kaska hozzátette: az iztuzui fészkek átlaghőmérséklete az elmúlt két évtizedben közel egy Celsius-fokkal emelkedett. Szélesebb körű elemzések arra figyelmeztetnek, hogy számos tengeriteknős-populációban a kikelő fiókák 80-90 százalékát is elérheti a nőstények aránya. A tudósok tartanak tőle, hogy a folyamatos felmelegedés miatt végül túl kevés hím születik majd a sikeres szaporodás fenntartásához. Ráadásul a 30 Celsius-fokot meghaladó fészekhőmérséklet jelentősen megnöveli az embrióhalandóság kockázatát is.
Bár a Földközi-tengeren élő álcserepesteknősök természetvédelmi helyzete jelenleg stabilabb, mint a faj globális státusza, a szakemberek szerint az éghajlatváltozás soha nem látott nyomást gyakorol rájuk.
Határokon átnyúló élőhelyek
A tengeri teknősök vándorló életmódja rávilágít a nemzetközi együttműködés szükségességére. „Lehet, hogy Törökországban fészkelnek, de Tunéziában vagy az Adriai-tengeren táplálkoznak” – emelte ki Kaska, sürgetve a mediterrán országok összefogását.
A nőstény teknősök jellemzően évtizedekkel később arra a partra térnek vissza fészket rakni, ahol maguk is kikeltek. Az ökoszisztéma átalakulása miatt azonban egyre többen vándorolnak északabbra, olyan területekre, ahol korábban ritkán fordultak elő. Iztuzu azonban továbbra is a faj egyik legfontosabb bölcsője maradt: szezononként mintegy 30 ezer fióka kel útra a tenger felé – írta a Reuters.
Az önkéntesek halvány, vörös fényű lámpákkal segítik a frissen kikelt állatok biztonságos lejutását a vízbe, de a tengerben további veszélyek leselkednek rájuk. „Egy halászhálóba akadt teknős nem tud feljönni a felszínre levegőért, és egyszerűen megfullad” – figyelmeztetett Sirin.
Az Iztuzu strandtól rövid sétára működő rehabilitációs központ medencéiben a sérült egyedeket, gyakran hajócsavarok által megcsonkított állatokat ápolnak az állatorvosok. A legnagyobb problémát azonban a műanyagszennyezés jelenti: Kaska elmondása alapján a központba behozott teknősök 60 százalékának emésztőrendszerében találnak legalább öt darab műanyag hulladékot. „Egy műanyag zacskót a tengerbe dobni pontosan olyan, mintha golyót lőnénk a teknősökbe” – fogalmazott a biológus.
