Egy világháború mélyszerkezete
ĀA modern Nyugat éppen most rombolja le az európai fehér ember utolsó identitáspilléreit

ĀA modern Nyugat éppen most rombolja le az európai fehér ember utolsó identitáspilléreit
ĀAz ukrán válsággal kapcsolatos legutóbbi cikkem befejező mondatával szeretném indítani ezt az írásomat
ĀAmint azt az elmúlt évezredek bebizonyították, a háborús ürügy előbb vagy utóbb mindig „legyártódott” valahogy
ĀOrbán Viktor a most elhangzott, sorrendben 23. évértékelőjében egy igen drámai kihívás előtt álló ország népéhez szólt
ĀHogy mi is a NATO, azt egy nagyon bizarr történelmi pillanatban éltem át olyan létmélységekig, amelyeket valóban csak olyan sorsenergiák tudnak megmutatni, amelyek akkor, ott, abban a bizarr pillanatban váltak igazán láthatóvá
ĀU kraina azt jelenti, hogy a „határnál”, és ez elég különös elnevezés egy „önálló” ország számára, hiszen joggal vetődik fel a kérdés, hogy minek a határáról is van szó
ĀVan valami diszkrét bája annak, hogy bár a választási kampányban mindenről esik szó, ami hamis pótcselekvés és politikai pornográfia, azonban a lényegről abszolút nem
ĀA mostani, lényegében „egyéjszakás” (kazah) kaland tehát még nem okozott maradandó károsodást a térség geopolitikai egyensúlyában
ĀHa el akarjuk kerülni az újabb történelmi katasztrófát, akkor a választásokig drámai őszinteséggel kellene a magyar társadalom elé tárni a rendszerváltozás rendszerének sötét „genezisét”
ĀAz Európai Unió és annak vezető erejét jelentő Németország szellemi és demográfiai öngyilkossága befejezett ténynek látszik
ĀTalán megbocsátja a Kedves Olvasó, ha rendhagyó módon egy filmajánlás lesz az új évben az első írásom
ĀMinden csak a hosszú távú, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés létezésébe vetett hittől és a másik fél iránt táplált bizalomtól függ
ĀMarx talán legtöbbet idézett műve a Német ideológia címet viseli. Többek között ebből a műből való az az idézet is, amelyet szemérmesen fordítottak a „régi szemét” visszatérésének, mert a benne szereplő kulcsfogalom a szemét szónál azért kicsit erősebb
ĀBezzeggyerekből fekete bárány és ehhez hasonló címekkel egyre gyakrabban találkozhattunk a globális médiában az elmúlt évtized során
ĀAz elmúlt 666 nap során több mint kétszázötvenmillió ember kapott igazoltan covidfertőzést, és több mint ötmillióan bele is haltak a betegségbe
ĀBibó István A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című dolgozatában drámai erővel hívja fel a figyelmet arra, hogy a mindenkori nagy nyugati és keleti birodalom közé szorult Köztes Európa népeit mindig szisztematikusan uszította egymás ellen „valaki”
ĀDavid Sassoli, az Európai Parlament elnöke felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt
ĀAz uralmi rend megdöntésére készülő ellenzék „balekhalászatának” azt kell sugallania, hogy ő és csakis ő tudja a megoldást, ami igen egyszerű
ĀAz erőforrások a nyertesek és vesztesek számára egyaránt szűkülnek, mégpedig azért, mert maga a globális rend is egyre szorultabb helyzetben van
ĀNémetország elmúlt hetvenkét éve során egyszer sem fordult még elő, hogy a választásokon győztes párt is csak a szavazatok alig negyedét tudta volna megszerezni, és hogy a két legnagyobb párt ne tett volna ki legalább ötven százalékot
ĀNémetország választ. A választék nagyjából az vagy ugyanaz. Van egy angol betűszó, ami akár egy női becenév is lehetne, és ez úgy hangzik, hogy TINA, ám ez valójában egy akroníma, ami annak a rövidítése, hogy There Is No Alternative
ĀA vészjósló helyzet alapvető okai azonban mélyebb rétegekbe nyúlnak, a magyar társadalom két egymással szembefordított része egymással ellentétes valóságokban él
ĀEgyre nyilvánvalóbb, hogy a 21. század, de az is lehet, hogy az egész emberi történelem legsúlyosabb konfliktusa Kína és az Amerikai Egyesült Államok között van kialakulóban
ĀFontos hangsúlyozni, hogy ezek most már nem feltételezések, hanem a globális média meghatározó orgánumai által nyilvánosság elé bocsátott tények, amelyeket a Washington Posttól a BBC-n át a Guardianig mindenki lehozott
ĀAz, hogy az afgán háború így ért véget, mindenkit megrendített. Érdemes emiatt ezt a történetet egy kicsit nagyobb távlatból szemügyre venni
