A kanadaiak elleni mérkőzést nézve, feltűnő volt, hogy a magyar csapat lelki problémákkal küzdött. Lénárt Ágotától, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia tanszékének vezetőjétől érdeklődtünk a látottak okairól.
– Már a Merész András kapitánysága alatti korszakban többször hangsúlyoztuk, hogy mind a női, mind a férfi vízilabdázók mellé szakemberek kellenének. Igazi pszichológusok, lehetőleg igazi sportpszichológusok. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogyha valakinek urológiai gondja van, az nem a szemészetre megy.
– Létezik-e olyan egy mérkőzésen, hogy egy csapat egyszerre leblokkol?
– Igen, ilyen előfordulhat, de mentálisan kell megtalálni, hogy mi a lefagyás oka. Arra pedig, hogy ezt eleve elkerüljük, vannak módszerek. A változtatáshoz van szükség szakemberre, sportpszichológusra, akinek azonban nem egy világbajnokság alatt kell megkezdenie a munkáját.
– Elképzelhető-e olyan, hogy valakit egyik nap feldob a közönség, két nappal később pedig megbénítja? Vagy az, hogy adott esetben ugyanazon a napon két játékosra ellentétesen hasson a publikum szurkolása?
– Igen, ez is elképzelhető, de megint magamat ismétlem: a sportpszichológus feladata a sportoló mentális felkészülését irányítani, amit úgy hívunk, hogy modellezés. Már a riói olimpia előtt is mondtuk, hogy sokat segítene a pszichológusok helyszíni munkája, de az illetékesek nem éltek vele. Előrelépést jelenthet, ha a minisztérium olyanokkal köt szerződést, akik igazán szakemberek. Volt korábban ilyen ígéret, de eddig semmi ilyesmi nem történt.
