Győri Béla Magyar lovasok az olimpiai játékokon című könyve nem romantikus regény, hanem hiánypótló sporttörténelmi összeállítás, amely röviden bemutatja azt a 47 magyar lovast, aki 1928 óta indult a nyári játékokon. Életútjuk azonban fájdalmas képet rajzol a huszadik századról…
Az 1889-ben Medgyesen született Bidner Ottó őrnagy az 1928-as olimpián indult Jukker nevű lovával. Az első világháborúban 36 hónapig az arcvonalban harcolt, majd 30 hónapot töltött orosz hadifogságban. A már nyugállományú vezérezredes, a lovagló iskolát menekítve, 1945 tavaszán szovjet fogságba esett, ahonnan több mint három év múlva szabadult. Mint osztályidegent, 1951 augusztusában kitelepítették, Kunszentmártonban, egy téglagyárban lett segédmunkás. Ezt a megaláztatást már nem élte túl, november 27-én, hatvankét évesen hirtelen halál végzett vele.
A Magyar Polo Club versenyzője, ifj. Bethlen István gróf – tagja volt az 1936-os olimpián negyedik helyezést elérő magyar lovaspólócsapatnak, három mérkőzésen kilenc gólt ütött. Feleségül vette az olasz grófnőt, Parravicini Mária Izabellát, s családjával 1948-ban Olaszországba távozott. Rómában halt meg 1982. február 7-én.
Vitéz nemes szentkatolnai Cseh Kálmán szintén az 1928-as olimpián szerepelt, Béni nevű lovával díjugratásban a 43. lett. Az Európa-hírű lovas, majd kiképző honvéd alezredes a második világháború után a kenyérgyár kocsisa, majd perecese volt, 1986-ban temették el Budapesten.
A Szombathelyen született és nyugvó (1893–1967) Kánia Antal is az 1928-as olimpián szerepelt Gólya nevű lovával, díjugratásban.Az örkénytábori lovaglóiskola parancsnoka 1945. március 29-től 1947. július 20-ig szovjet fogságban volt. Hazatérése után az ezredest elbocsátották a szolgálatból. A kiváló lovaglótanár a Kőszegi Állami Erdőgazdaság munkásaként kereste a kenyerét.
Az 1881-ben Kőszegen szüleletett Pados Gusztáv az 1936-os nyári játékokon, ötvenöt éves korában, aktív tábornokként lett olimpiai pontszerző a hatodik helyezett díjlovaglócsapat tagjaként. Az új köztemetőben 1963-ban helyezték örök nyugalomra. Mivel sírját nem váltották újra, maradványait a temető közös sírjába helyezték. Hálás utókor!
Elegáns huszártisztek, kiváló lovasok életútját megtörte a ugyan a második világháború, de a derekuk nem hajlott meg, kocsisként, segédmunkásként is szálfák maradtak.
A Magyar Polo Club versenyzője, ifj. Bethlen István gróf – tagja volt az 1936-os olimpián negyedik helyezést elérő magyar lovaspólócsapatnak, három mérkőzésen kilenc gólt ütött. Feleségül vette az olasz grófnőt, Parravicini Mária Izabellát, s családjával 1948-ban Olaszországba távozott. Rómában halt meg 1982. február 7-én.
Vitéz nemes szentkatolnai Cseh Kálmán szintén az 1928-as olimpián szerepelt, Béni nevű lovával díjugratásban a 43. lett. Az Európa-hírű lovas, majd kiképző honvéd alezredes a második világháború után a kenyérgyár kocsisa, majd perecese volt, 1986-ban temették el Budapesten.
A Szombathelyen született és nyugvó (1893–1967) Kánia Antal is az 1928-as olimpián szerepelt Gólya nevű lovával, díjugratásban.Az örkénytábori lovaglóiskola parancsnoka 1945. március 29-től 1947. július 20-ig szovjet fogságban volt. Hazatérése után az ezredest elbocsátották a szolgálatból. A kiváló lovaglótanár a Kőszegi Állami Erdőgazdaság munkásaként kereste a kenyerét.
Az 1881-ben Kőszegen szüleletett Pados Gusztáv az 1936-os nyári játékokon, ötvenöt éves korában, aktív tábornokként lett olimpiai pontszerző a hatodik helyezett díjlovaglócsapat tagjaként. Az új köztemetőben 1963-ban helyezték örök nyugalomra. Mivel sírját nem váltották újra, maradványait a temető közös sírjába helyezték. Hálás utókor!
Elegáns huszártisztek, kiváló lovasok életútját megtörte a ugyan a második világháború, de a derekuk nem hajlott meg, kocsisként, segédmunkásként is szálfák maradtak.
