Kemény mondatokat fogalmazott meg Vitalij Mutko orosz miniszterelnök-helyettes, korábbi sportminiszter országa azon edzőivel szemben, akik továbbra sem tudják elképzelni, hogyan lehet dopping nélkül eredményesen felkészíteni versenyzőt.
Mutko, az orosz sportélet első számú közjogi méltósága úgy véli, vissza kell vonultatni azokat a edzőket, akik nem értik, hogyan lehet teljesítményfokozók nélkül felkészíteni a sportolókat. A botrány számos „doppingérzékeny” sportágat érint, többen is súlyosak a gondok, de a mostani apropót az atléták adták. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) hétfőn megerősítette az orosz szövetség, illetve versenyzői eltiltását a nagy versenyekről, így nem indulhatnak az esztendő kiemelkedő eseményén, az augusztus negyedikén kezdődő londoni világbajnokságon sem.
A szankció feloldása nem valószínű november előtt. (Ugyanakkor létezik egy kiskapu: az IAAF januárban új feltételrendszert alakított ki azoknak az orosz versenyzőknek, akik indulni szeretnének nemzetközi viadalokon. A sportolóknak kérvényt kell benyújtaniuk ahhoz, hogy független színekben részt vehessenek a versenyeken. Eddig ezt harmincöten tették meg. Nekik egy független doppingügynökségtől kell igazolást hozniuk arról, hogy „tiszták”.
Az IAAF hétfőn kritizálta Mutkót és az oroszokat, mire válaszul a sportvezető elismerte, hogy a múltban sok szabályszegés, visszaélés történt, ugyanakkor az illetékesek a múlt évben óriási munkát végeztek a gondok megoldása érdekében. Mutko, aki januárban még azzal magyarázta számos orosz sportolónő pozitív doppingmintáját, hogy a szex torzulásokat okozhat a mintájukban, mert az együttlét után akár öt nappal is férfihormonok mutathatóak ki a szervezetükben, ezúttal elismerte, hogy több atléta áthágta a szabályokat, egyszersmind sok edző még mindig nem érti meg, hogy hogyan lehet dopping nélkül dolgozni. Andrej Szilnov, az Orosz Atlétikai Szövetség elnökhelyettese szerint az IAAF felnagyítja a problémát, Oroszországban nem annyira rossz a helyzet, mint azt a világszövetség állítja.
A dopping továbbra is az egyik legnagyobb gond az orosz sportban. Eddig harmincnégy olimpiai éremtől fosztottak meg oroszokat, több mint kétszer annyi esetben, mint a lista másodikját. 2011 és 2015 között több mint ezer esetben találtak orosz sportolót vétkesnek doppingügyben. A riói nyári olimpián 167 orosz sportoló indulását tiltotta meg a NOB, a paralimpiáról egységesen a teljes orosz küldöttséget kizárták. Az oroszok azon állítása, hogy sikerrel úrrá lettek a gondokon, eddig nem nyert bizonyítást.
Fellebbeznek a sífutók
A nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) fellebbez hat orosz sífutó, akit a sportági világszövetség (FIS) ideiglenesen eltiltott a versenyzéstől a doppingszabályok megsértése miatt. A FIS kedden megerősítette az érintettek még decemberben elrendelt felfüggesztését, akik jogi úton szeretnék elérni, hogy indulhassanak a február 22. és március 5. közötti, finnországi világbajnokságon. A sportág nemzetközi elitjéhez tartozó sífutóktól - az olimpiai bajnok Alekszandr Legkovtól, az ötkarikás ezüstérmes Makszim Vilegzsanyintól, továbbá Alekszej Petuhovtól, Jevgenyij Bjelovtól, Julija Ivanovától és Jevgenyija Sapovalovától - a FIS december 23-án a McLaren-jelentés alapján vonta meg a versenyeken való indulás jogát, további két tucat versenyző ellen pedig vizsgálatot indított. A Richard McLaren kanadai jogászprofesszor vezette független vizsgálóbizottság az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását feltáró jelentése szerint 2011 és 2015 között harminc sportágban az orosz doppingellenőrző szervek mintegy ezer orosz sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el. Legkovék a december második felében nyilvánosságra hozott McLaren-dokumentumok szerint a 2014-es szocsi téli olimpián versenyeztek meg nem engedett segítséget igénybe véve.
