Már nálunk is rohamosan izmosodik a női labdarúgás, egyre több érdeklődőt vonz, a legjobb magyar játékosok pedig a topligákban mérettethetik meg magukat. A bajnokságban is zajlik az élet, bár a Ferencváros lassan egyeduralkodóvá válik. A ténylegesen csak kétezer-tizenegyben alakult csapat sorra nyeri a címeket. A vezetőedző, Dörnyei Balázs a kezdeti nehézségekről is készséggel mesélt, s elmondta, szerinte hogyan lehetne a birkózócsarnok tövében indult, kiselejtezett labdákkal tréningező társaságból, Európa egyik topcsapata.
Dörnyei Balázs a bajnoki döntőn instruálja tanítványait. – Fotó: Feith Sándor/9.TV– Mikor és hogyan került a ferencvárosi lányokhoz?
– Együtt jártam edzőképzésre Hevesi Tamással, aki éppen női csapattal foglalkozott. Akkortájt nyerték meg a futsalbajnokságot a Fradival, s a következő sorozatban pedig már nagypályán akartak indulni. Ehhez elengedhetetlen volt egy utánpótláscsapat alakítása. Akkor még nem sokat tudtam a női fociról, viszont elkezdett érdekelni a dolog. Szeretem a nem járt, izgalmas utakat, de azt őszintén megmondom, nem tudom, miért indultam erre. Mindenesetre 2007 februárjában jó pár telefon után meggyőztem Tamást és levitt az akkor alakulófélben lévő utánpótlásgárdához. Így könnyen kiszámolható: idestova tizedik éve vagyok a Fradinál.
– Úgy tudom, pár hónapot párhuzamosan fiúkkal is dolgozott.
– Igen, fél évig a Fradi mellett Százhalombattán egy fiú csapatnál is dolgoztam. Aztán a Gyáli úton nagyon gyorsan összejött annyi lány, hogy megalakíthattunk egy csapatot. Ezért 2007 nyarán, dupla vagy semmi alapon, otthagytam a battai srácokat, és belevágtam a női futballba.
– Mennyiben más lányok edzőjének lenni?
– Az edzésmunka alapvetően megegyezik, bár a lányok többet és fegyelmezettebben dolgoznak. Összeszedettebbek és mentálisan erősebbek, mint a fiúk, mégis sokat kell a lelkükkel foglalkozni. A női labdarúgók ugyanis empatikusabbak, jobban beviszik az edzésekbe és a játékba az érzelmeiket. A fiúk racionálisabbak kicsit, vagy - főleg fiatalon - talán felelőtlenebbek? Nem tudom, melyik szót használjam...
Intelligens lányok és csapatmunka a titok nyitja?
– Maradjunk a racionálisnál, és ha már itt tartunk, mi a helyzet a rációval? A lányok a pályán is hamarabb érnek, mint a fiúk?
– Abszolút. Egy tizenöt éves lányokból álló csapat sokkal érettebb, mint egy ugyanilyen korosztályú fiú gárda. Nyilván felnőttként, amikor már kialakult jellemvonásokkal rendelkeznek, ez nagyjából kiegyenlítődik. Emellett azt vettem észre, hogy egy női labdarúgó lényegesen több időt és energiát szán a saját futballon kívüli fejlődésére, a tanulásra, mint egy férfi. Már utánpótlásszinten is. Amellett, hogy többet tanulnak, jobb iskolákat választanak még ugyanannyi edzés mellett is. Egyszerűen el lehet nekik magyarázni mindent, de ezt el is várják. Tehát tudni akarják, hogy mit miért csináljanak a pályán.
– Ezek alapján önnek egyáltalán nem hiányozhat a férfi labdarúgás. Pedig olvasgatva a szurkolói fórumokat, sokan megnéznék önt akár egy OTP Bank ligába csapat kispadján is.
– Volt lehetőségem átváltani a férfiakhoz, de ahogy mondta nem, vonz most ez az egész. Emellett a nőkben komolyabb fejlődési potenciál rejlik jelenleg. Pedig anyagilag nyilván sokkal jobb lehetőséget kínál a férfi labdarúgás. Ugyanakkor az a szakág sok szempontból üzleties, személytelen. Jönnek-mennek a futballisták és az edzők. Van most a keretünkben egy külföldi játékos, akinek a maradása financiális okokból a jövő évre nem megoldható. Emellett úgy érezzük, elérte képességeinek határát, így a posztjára magyar fiatalokat szeretnénk beépíteni. Mindezt megbeszéltem vele, mire ő azt mondta, hogy inkább keres magának munkát, vagy új albérletet, csak hadd maradjon itt. Annyira megszeretett minket, hogy segíteni akar, amíg lehet. Ilyen érzelmi kötődés ritka a férfi futballban. Ezenfelül nem hiszem, hogy máshol is megkapnám azt, amit a Fradinál megkapok.
– Mire gondol?
– Olyan környezetet hoztunk létre a Fradiban, ahol maximálisan érvényesülhetnek az elképzeléseim. Én választom a szakembereimet és a játékosaimat. Az eredmények igazi csapatmunkának köszönhetők, hiszen egyedül nem tudom felvenni a versenyt senkivel. Kétlem, hogy máshol össze tudnék rakni egy ilyen szakmai stábot. Nálunk mindenki kiváló a saját szakterületén, de sosem vagyunk elégedettek, mind igyekszünk egyre több és több ismeretet magunkba szívni. Én például jelenleg Spanyolországba járok edzőtanfolyamra, mert valóban a legjobbaktól akarok tanulni.
– A csapat most címvédő a Magyar Kupában és az NB I-ben is, nem sokan gondolták volna ezt hét-nyolc éve.
– Én mindvégig hittem benne, viszont valóban sokan kinevettek – többek között a játékosaim közül néhányan. De bíztam magamban és főleg a játékosaimban,hogy képesek lesznek minderre.
Kezdetben a férfiaktól „levetett”, leselejtezett labdákkal zajlottak a női meccsek
– Nem csodálkozom rajtuk, hisz akkor még messze nem voltak ilyen jó körülmények a női csapatnál.
– Szinte semmi nem ment egyszerűen. Mindig más pályán és időpontban tudtunk csak edzeni. Volt vagy öt lehetséges helyszín, közte például a gyáli úti birkózócsarnok melletti terület. A csapat felszereléseit és labdáit a kocsimban tároltuk, a mezeket édesanyám és édesapám mosta, vasalta. Ha már a labdáknál tartunk: a mérkőzésekre Czakó Péter, a felnőtt csapat szertárosa, elhozta nekünk az első és második számú férfi csapat leselejtezett labdáit, azokkal tudtunk meccset játszani. Volt időszak, amikor csak Lipcsei Péternek köszönhetően, az ő csapata mellet edzve juthattunk pályához. Ő ugyanis úgy rakta össze csapata gyakorlatait, hogy amikor már elég volt számukra a pálya egyik fele, akkor a másikra felvonulhattunk mi is. Sok-sok ember jóindulatára volt tehát szükségünk.
Öt év alatt a csúcs közelébe...
Rögös út vezetett az aranyérmekig a Fradi női labdarúgóinál. A szakosztály 2011-ben alakult Dörnyei Balázs vezetésével. (előtte 2004-től a Budapesti Női Labdarúgó Club képviselte az egyesületet). A 2011/2012-es szezonban, az immáron Ferencváros néven induló gárda megnyerte az U 17-es bajnokságot. Rá egy évre már az NB II-ben szerepelt a fiatal tehetségekből álló csapat. Ez a megmérettetés sem okozott gondot, rögtön feljutottak az élvonalba. Ott a dobogó alsó fokára állhattak, mellette pedig bejutottak a Magyar Kupa-döntőbe. Ekkor még alulmaradtak az MTK-val szemben, de a rákövetkező két esztendőben rendre borsot törtek riválusok orra alá: zsinórban kétszer bajnokok és kupagyőztesek lettek.
– Na, meg kitartásra és türelemre.
Valóban, de a nehéz időszak ellenére is „eszeveszett módon” dolgoztak a játékosok. Borzasztó volt látni, hogy melletted a srácoknak megvolt mindenük, még ha akkor ők sem álltak úgy, mint napjainkban, én meg a WC-ben öltöztem át az edzésekhez, a lányok pedig az utánpótlással és a kézilabdázókkal közös öltözőn osztoztak. Néha elgondolkodtam, hogy miért csinálják. A rendkívül jó közösség minden nehézségen átlendítette a társaságot. És persze a szülőknek is sok áldozatot kellett hozniuk. Aki most azt mondja, hogy a Fradinak milyen könnyű, mert mindent megkap, az nem látta ezeket az éveket. Mi csak csináltuk a dolgunkat, és sosem törődtünk másokkal.
– A Fradi női szakága 2011-ben alakult meg. Addig csak a nevét adta a zöld-fehér klub, és egyfajta fúzió mentén működött a csapat a Belvárosi Női Labdarúgó Clubbal. Miért tartotta fontosnak, hogy valóban az FTC részévé váljanak?
– Enélkül egyszerűen nem láttam fejlődési lehetőséget. Ahogy mondta, a Fradi szinte csak a nevét adta a régi vezetés alatt. A felszereléssel és a pályákkal gondok voltak. Volt egy elképzelésem a jövőről, s azt benyújtottam a klubnak. Egy hónapig gyomorgörcsöm volt, mert nem tudtam hogyan döntenek rólunk. A vezetők végül elfogadták az én kétszer hároméves tervem, így indulhatott a munka, immár Magyarország legnagyobb klubjával a hátunk mögött. Ezután sok segítséget kaptunk az FTC-től, bekerültünk a TAO-programba, felszerelésekhez, szakemberekhez és pályaidőhöz jutottunk, s végre nem saját pénzen kellett tornát szerveznünk, vagy elutaznunk rá. És folytathatnám. Ma már a Kocsis Sándor Sportközpontban minden igényt kielégítő kis birodalmunk van köszönhetően a Ferencvárosnak és legfőképp Kubatov Gábor Elnök Úrnak, aki az egyik legnagyobb szurkolónk.
– Jelenleg címvédők a Magyar Kupában és a bajnokságban is. Nemrég azt nyilatkozta, hogy a kétszer hároméves tervből minden bejött eddig. Mi a következő lépés?
– Egy-két éven belül az anyagiak terén is lépnünk kell. Hangsúlyozom, a klub eddig is mindent megadott lehetőségeihez mérten, amit kértünk. Évről évre egyre megbecsültebb tagjának érezhetjük magunkat a Fradi-családnak . De most már lassan muszáj lesz jelentősebb szponzorokat bevonnunk, amelyek segíteni tudnak a működtetésben és a tovább fejlődésben. Egy Európa legjobb harminckét csapata közé stabilan tartozó csapat költségvetése minimum hétszázezer és egymillió-kétszázezer euró közé tehető. A férfiaknál nagyjából ekkora egy rosszabb NB II-es klub büdzséje. A miénk jelenleg, mindent beleszámítva, ennek csak töredéke. Az előbb említett nagyjából egymlillió euróval viszont mi Európa top tizenhat csapata közé érhetnénk. Az Elnök Úr is tisztában van ezzel, így reméljük egyszer el is érjük a célunkat.
Tovább erősödik a keret – irány Európa?
- Ez a két-három éves terv, de mi a rövidtávú cél?
– Az idén be szeretnénk jutni a harminckettő közé a Bajnokok Ligájában. Mindezt itthon tennénk meg, s már beadtuk a pályázatunkat, hogy mi rendezhessük selejtezőcsoportunk tornáját. Budapesten nincs két egyforma kaliberű stadion, mely megfelelne a sok apró előírásnak, ezért Balatonfüred és Ajka lehet a két helyszín. Június közepén várható döntés ez ügyben. A pályán kívüli dolgokat tekintve pedig: új marketingstratégián dolgozunk, amellyel növelnénk csapatunk népszerűségét és szurkolói bázisát. Ezt a Fradi márkanév által kínált lehetőségekből szeretnénk elérni.

Így ünnepelte a bajnoki címet a Ferencváros. – Fotó: Illyés Tibor/MTI
– Tavaly a selejtezőben búcsúztak a BL-től, gondolom, most lépést tennének előre. Mi kell ehhez?
– Több éles meccset kell vívnunk. Két éve még örültünk, ha pontot loptunk az MTK-tól, tavaly utolértük őket, és kis szerencsével bajnokok lettünk, az idén már egyértelműen előtte járunk. Ugyanez lenne a forgatókönyv a hozzánk hasonló kaliberű külföldi riválisokkal szemben is. Jelen esetben augusztusig kell magas szintű edzőmeccseket játszanunk ahhoz, hogy megfelelően felkészüljünk a Bajnokok Ligájára. Emellett olyan szakembert szeretnénk bekapcsolni a munkába, aki a játékosok egyéni képzésével foglalkozik, úgy érzem, rá még nagy szükségünk van.
– Mi lesz a bajnokcsapattal? Együttmarad a keret?
– Nagyon remélem. Maximum három-négy változás lehetséges a csapatban. A mag együttmarad, a magyar kulcsemberek közül senki sem fog távozni. Külföldi és hazai labdarúgókat is tervezünk igazolni. Előbbiek esetében igyekszünk hiányposztra keresgélni, hiszen az alap filozófiánk továbbra is a saját játékosok kinevelése.



