HIRDETÉS

Kezdetét vette a MRTV vezérigazgatói tisztségére pályázók meghallgatása

Nyolc jelölttel indult a kétnapos meghallgatási folyamat

Belföld
  • 2026.11.20. - 06:05
MTVA MRTV közmédia
A közmédiának olyan minőségi tartalmakat kell kínálnia, amelyekkel képes visszaszerezni a nézők elveszett bizalmát (képünk illusztráció)AFP/Attila Kisbenedek

Csütörtök reggel kezdetét vette a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói tisztségére pályázók meghallgatása, amely egyenes adásban, az interneten figyelemmel követhető.

A vállalat tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) azt a 14 jelentkezőt hallgatja meg csütörtökön és pénteken, sorsolással kialakított sorrendben, aki érvényes pályázatot adott be. Korábban 13 aspiráns dokumentációját találta érvénytelennek a grémium - írta meg az MTI.

A testület elnöke, Bayer Judit a meghallgatások előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a kreatív, inspiráló pályázatok alapján szoros versenyre számít.

Az elképzeléseit elsőként felvázoló Herman Péter Dániel szerint a közmédia jelenlegi „tragikus” helyzete lehetőséget teremt az újjáépítésre. A több mint két évtizedig az RTL egyik vezetőjeként dolgozó szakember a kereskedelmi tévék professzionalizmusát állítaná a köz szolgálatába. Vállalásai között szerepel az átlátható, felelős, korrupciómentes gazdálkodás és a politikától mentes hiteles hírszolgáltatás megteremtése.

A közmédiának olyan minőségi tartalmakat kell kínálnia, amelyekkel képes visszaszerezni a nézők elveszett bizalmát - mondta. Hangsúlyozta, a közmédiának nem feladata versenyeznie a kereskedelmi tévékkel, de szintén a nézők figyelméért harcol.

A szakember a lineáris csatornák felét megszüntetné. Ez megítélése szerint nem az elérés csökkenésével, hanem annak növekedésével járna. Szavai szerint „oda kell menni ahova a nézők mennek”, ezért a jelenleginél jóval nagyobb szerepe lenne a digitális csatornáknak. A közmédia saját streamingfelületén a hiteles hírek mellett többek között magyar sorozatok teljes évadait érhetnék el a nézők, akiket az egyéni igényekhez illeszkedő ajánlórendszer szolgálna ki.

Úgy látja, a fikció az egyik legfontosabb tartalom, aminek a közmédiában helye van. Ezekre a magyar gyártású - akár napi - sorozatokra, filmekre Herman Péter Dániel a források 10-15 százalékát fordítaná, ezzel biztosítva azt a vonzerőt, amely szoros kapcsolatot teremtene a nézőkkel.

Bakonyi Péter, aki jelenleg a Magyarságkutató Intézet kommunikációs vezetője, közel két évtizedes vezetői tapasztalatára, bő egy évtizednyi - gyártási és szerkesztői oldalon, majd programigazgatóként eltöltött - közmédiás múltjára hívta fel a figyelmet.

Költséghatékony, korszerű, mindenkihez szóló, a legfiatalabbakat és az időseket prioritásként kezelő, kiegyensúlyozott, hiteles, informatív, a szólás- és véleményszabadságot megtestesítő intézmény képét vázolta fel, amely teret enged a szerkesztői szabadságnak, támogatja a művészeteket és a sportot is.

Felvetette: az online játékok gyártóival való együttműködés eredményeként lehetne újabb közönségrétegeket bevonni. Úgy érvelt: a Don-kanyarban, a Corvin közben vagy az egri vár védelme során a játékosok „a jó oldalon állnának, mert azt lehetne választani, hogy a magyarokkal legyenek”. Szerinte ezzel izgalmasabbá tennék a történelemoktatást is.

Az elmúlt 16 évből egyebek mellett az innováció és a médiavilág változáskövetésének hiányát rótta fel a közmédiának, és a lekérhető szolgáltatások felé fordulást nevezte a közszolgálati média által követendő iránynak.

Dávid-Joó Zsanett a pályázattól való visszalépését jelentette be pár perces bemutatkozásában. Az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője elmondta, anyaga benyújtása után a cég vezetése jelezte, hogy munkaviszonya megszüntetését tervezi, ő pedig elvesztette a hitét abban, hogy fel lehet építeni egy olyan közmédiát, amelyben független döntések születnek.

A szakmai tapasztalatait a közszolgálati rádió és televízióban, majd a TV2-nél és az ATV-nél, valamint a magyar nyelvű Euronews vezetőjeként szerző Kert Attila annak a véleményének adott hangot, hogy sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint ma, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok vezérelte közösségi média és a dezinformáció korában.

Olyan intézmény képét vázolta fel, amelyik minőségi, független tartalomszolgáltatásával meg tud felelni a kor követelményeinek, kiszolgálva azokat is, akik nem szerepelnek a kereskedelmi média célcsoportjában.

Multiplatform-szemléletet ígért, amely az egyes platformok sajátosságaihoz igazodva többféle hosszban és feldolgozásmódban állítaná elő tartalmait. A közszolgálati médiának segítenie kell megvitatni dolgainkat - vetett fel újabb szempontot, érvényesnek nevezve ezt a múlt traumáiról és a jövő kihívásairól folyó beszélgetésekre egyaránt.

Kert Attila közölte: megválasztása után száz nappal bemutatja a cég gazdálkodásának alapját jelentő konszolidált költségvetést, ekkorra látványosan emelkedne a hírműsorok színvonala, kidolgoznák a hírszolgáltatási és etikai kódexet, újraindítanák a közmédia hírportálját, amit egy év alatt a tíz, három után az öt legolvasottabb oldal közé emelnének.

Streamingapplikáció bevezetését, minden nagy értékű szerződés újratárgyalását, új szervezeti struktúra kialakítását, közmédia-ombudsmani intézmény megteremtését, az archívum oktatási-kutatási célra történő megnyitását, saját filmek és sorozatok gyártását ígérte.

Átlátható és tisztességes kereskedelmi és értékesítési szabályok bevezetését vetítette előre, valamint azt, hogy száz napon belül kivizsgálják a hírszolgáltatásban tapasztalt visszásságokat, különös tekintettel „az orosz háborús propaganda megjelenésére”.

A pályázatában szereplő 25 százalékos leépítésre vonatkozó kérdésre úgy reagált: a költségvetési források jövőre 47 százalékkal csökkennek, amit „nem lehet kimozogni”, ez a létszám fenntarthatatlan.

A megtakarítás lehetséges forrásaként említette a sportközvetítési jogokra fordított évi mintegy 20 milliárd forint csökkentését, valamint a hasonló mértékű, földfelszíni sugárzásra költött összeg mérséklését.

A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. szerint médiatestületi meghallgatásán valótlant állított Dávid-Joó Zsanett

Nem felel meg a valóságnak, hogy Dávid-Joó Zsanett munkaviszonyát azt követően szüntette meg a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit (MRTV) Zrt., hogy a Független Közmédia Testület érvényessé nyilvánította a közmédia vezérigazgatói tisztségére beadott pályázatát - tájékoztatott az MRTV a. Dávid-Joó Zsanett az MRTV vezérigazgatójának írt nyílt levelében közölte, hogy munkaviszonya ügyében bírósághoz fordul.

Az MRTV azt követően adta ki a közleményt, hogy Dávid-Joó Zsanett, a közmédia munkavállalója csütörtökön a Független Közmédia Testület előtti meghallgatásán azzal indokolta visszalépését a vezérigazgatói pályázattól, hogy munkaviszonyát a pályázata érvényessé nyilvánítása után szüntették meg.

"Ez az állítás nem felel meg a valóságnak" - fogalmaztak.

Azt írták: Dávid-Joó Zsanett munkaviszonyának megszüntetése a 2026. november 2-án megkezdett csoportos létszámcsökkentés része, és erről 2026. október 2-án előzetes tájékoztatást kapott.

A közmédia 2026. november 9-én kérte, hogy ezzel kapcsolatban személyesen jelenjen meg a munkahelyén. Mivel ezt nem tette meg, a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos írásbeli értesítést még aznap postán küldték meg számára - ismertették.

Ezzel kapcsolatban felidézték, hogy a vezérigazgatói pályázatok benyújtási határideje november 12-én éjfélkor járt le. Az értesítés tehát azelőtt ment ki, hogy egyáltalán ismert lett volna, ki nyújt be pályázatot a vezérigazgatói tisztségre.

"A közmédia a munkavállalóit érintő ügyekről a személyes adatok védelme miatt főszabályként nem nyilatkozik. Ebben az esetben azért teszi ezt, mert az érintett maga hozta nyilvánosságra az ügyet, valótlan állítással, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. ezért csak a tények tisztázásához szükséges mértékben nyújt tájékoztatást" - fogalmaztak.

Az MRTV Zrt. közleményével egy időben Dávid-Joó Zsanett eljuttatta az MTI-hez az intézmény vezérigazgatójának, Horváth Andrásnak címzett nyílt levelét, amelyben azt írta: a Független Közmédia Testület érvényesnek találta a pályázatát, a munkáltatója a tizennégy továbbjutó nevének kihirdetése után egy nappal értesítette arról, hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyát.

Dávid-Joó Zsanett a levélben közölte, munkaviszonya ügyében bírósághoz fordul.

MTVAMRTV
HIRDETÉS
Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS