Több százan próbálták elhagyni pénteken az orosz megszállás alatt álló dél-ukrajnai Oleszkit, ahol a Moszkva és Kijev között létrejött ideiglenes tűzszünet harmadik napján megkezdődött a lakosság kimenekítése. A humanitárius művelet során az emberek választhattak, hogy ukrán vagy orosz ellenőrzésű területre távozzanak.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint 25 buszt készítettek elő, amelyek legalább 750 ember elszállítására voltak alkalmasak. Orosz kollégája, Jana Lantratova közölte, hogy a háziállatok számára is biztosítanak helyet.
A távozni kívánóknak négy órájuk volt arra, hogy helyi idő szerint délután két óráig elhagyják a várost. A beszámolók szerint több százan úgy döntöttek, hogy maradnak.
„Mindenkinek, aki el akarja hagyni Oleszkit, lehetősége lesz biztonságosan távozni” – mondta Lubinec. Hozzátette: azok, akik a maradás mellett döntenek, humanitárius segítséget kapnak.
Súlyos humanitárius válság alakult ki a városban
Oleszki 2022 februárja, az orosz invázió kezdete óta, áll orosz megszállás alatt. A városban és környékén akár hatezer ember is rekedhetett, köztük mintegy 200 gyermek. A lakosság rendszeres élelmiszer-, víz- és áramszolgáltatás nélkül maradt; a beszámolók szerint egyesek kerti gyomok és galambok fogyasztásával próbálták átvészelni a nélkülözést.
A városban január óta gyakorlatilag megszűnt a rendszeres élelmiszerellátás. Ukrajna már a múlt hónapban nemzetközi szervezetektől kért segítséget a humanitárius szállítmányok célba juttatásához és a lakosság evakuálásához. Oroszország végül csak a múlt pénteken vállalta, hogy biztosítja a művelethez szükséges biztonságos hozzáférést – írta meg az Independent.
Lubinec egy közösségi médiában közzétett videóban arról beszélt, hogy sokan a maradás mellett döntöttek. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat, hogy a segítség minden rászorulóhoz eljusson. A mentők és a segélyszállító járművek péntek későbbi óráiban érkezhettek meg a városba.
Oroszország csütörtökön több tíz tonna segélyszállítását jelentette be Oleszkibe azok számára, akik nem akarnak távozni. Lantratova szerint a felek betartják a tűzszüneti megállapodást, amely lehetővé teszi a humanitárius művelet végrehajtását.
A Krímig jutottak az evakuációs konvojok
A lakosok két irányba indulhattak. Akik Ukrajna által ellenőrzött területre kívántak eljutni, azoknak előbb orosz ellenőrzésű területen kellett áthaladniuk, majd egy orosz kormányzati repülőgéppel Fehéroroszországba szállították őket, ahonnan Csernyihiv térségén keresztül juthattak át Ukrajnába.
Lantratova péntek délután közölte, hogy a kitelepítetteket szállító konvojok elérték az észak-krími Armjanszk térségét. Tájékoztatása szerint az egyik csoport Ukrajna, a másik Oroszország felé tartott. A műveletet incidensek nélkül hajtották végre – állította.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva szelektíven aknamentesítheti az evakuálási útvonalakat, és ezzel az oroszországi távozás felé terelheti a lakosokat. A két fél csütörtökön azt közölte, hogy befejezték az aknamentesítést a városban. Lantratova ugyanakkor pénteken arról számolt be, hogy a művelet során két ember életét vesztette.
A tűzszünet létrejöttében az amerikai fél is közreműködött. A Fehér Ház korábbi tájékoztatása szerint a városból távozni kívánók segítséget és szállítást kapnak az általuk választott célállomásra, akár Ukrajna, akár Oroszország felé indulnak.
A humanitárius műveletnek diplomáciai tétje is van
Az oleszki evakuálás nem csupán a város lakóinak megsegítéséről szól: mindkét fél azt is igyekszik bizonyítani Donald Trump amerikai elnöknek, hogy támogatja a békefolyamatot. Az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalások a tervek szerint a jövő hónapban, Abu-Dzabiban folytatódnak, ám Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is messze áll egymástól a háború lezárásának feltételeit illetően.
Trump Volodimir Zelenszkijt nevezte a béke egyik akadályának, miközben méltatta Vlagyimir Putyint. Az orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva dolgozik az ukrajnai konfliktus békés rendezésének lehetőségein.
Putyin ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy Oroszország készen áll egy Európával vívott háborúra, bár állítása szerint nem akar ilyen konfliktust. A norvég és finn vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetéseire utalva azt mondta, támogatja az európai országokkal való kapcsolatok helyreállítását, de figyelmeztetett: egy esetleges háborúnak nem lennének győztesei.
„Először is, készen állunk, de nem akarunk háborút Európával. És ha valaki akarja, készüljön fel” – fogalmazott az orosz elnök.
Ukrajna több városát is támadták az orosz erők
A háború más frontszakaszain eközben folytatódtak az orosz támadások. Ukrán tisztviselők szerint csütörtökön és pénteken egy Kremencsuk közelében található ipari létesítményt, valamint Kijevet és Harkivot is csapások érték, amelyek tüzet okoztak. A támadások egy nappal korábban is halálos áldozatokat követeltek.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken azt közölte, hogy ukrajnai katonai létesítményeket bombáztak. A tárca állítása szerint a csapások Kijev és környéke, a Dnyipropetrovszki régió energetikai infrastruktúrája, az odesszai régió kikötői létesítményei, valamint a hadsereg által használt teherhajók ellen irányultak.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere arról számolt be, hogy az orosz légvédelem az éjszaka folyamán több mint 850, a főváros felé tartó drón nagy részét lelőtte.
