Vlagyimir Putyin szerint Oroszország felkészült egy esetleges európai háborúra, ugyanakkor azt állítja, hogy Moszkva nem akar fegyveres konfliktust Európával. Az orosz elnök egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha a feszültség tovább eszkalálódik, „nem lesznek győztesek”.
Putyin minderről azt követően beszélt, hogy kedden telefonon egyeztetett Alexander Stubb finn elnökkel és Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel. Az orosz államfő szerint Moszkva kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely az európai országokkal való kapcsolatok helyreállítását célozza.
„Készen állunk, de nem akarunk háborút”
„Először is, készen állunk, de nem akarunk háborút Európával” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ha valaki mégis konfliktust akar, annak fel kell készülnie rá. Szerinte azonban Európa és Ukrajna továbbra sem érte el azt a célját, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.
Az orosz elnök egyúttal egyértelmű figyelmeztetést is megfogalmazott:
„Ha a dolgok túl messzire mennek, akkor egyáltalán nem lesznek győztesek. Ezt senki se felejtse el.”
Störe szerint ő és Stubb a telefonbeszélgetés során hangsúlyozták a deeszkaláció fontosságát, és határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát.
Északi bírálatok a Putyinnal folytatott tárgyalások miatt
A finn és a norvég vezető közvetlen kapcsolatfelvétele Moszkvával több európai fővárosban bírálatot váltott ki. Mette Frederiksen dán miniszterelnök arra szólította fel az európai vezetőket, hogy Ukrajna kérdésében „tartsanak össze”.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig azt mondta, hogy több európai vezető sem tudott előzetesen a tárgyalásokról. Putyin ugyanakkor úgy vélte, Stubb és Störe helyesen jártak el, amikor közvetlenül felvették a kapcsolatot Moszkvával.
Putyin a Balti-tengert is szóba hozta
Az orosz elnök a Balti-tenger helyzetéről is beszélt. Azt állította, hogy Moszkva nem akarja akadályozni a hajózást a térségben, ugyanakkor Oroszország „bármilyen kihívásra” válaszolni fog. Putyin a Hormuzi-szorosban kialakult helyzettel vont párhuzamot.
„Ugyanazt a helyzetet akarja valaki a Balti-tengeren, mint az Öbölben vagy a Hormuzi-szorosban?” – kérdezte.
„Nem tudom. Ezt nem akarjuk, de bármilyen kihívásra válaszolni fogunk” – tette hozzá.
London is egy esetleges háborúra készül
A Putyin által megfogalmazott fenyegetés egy olyan időszakban hangzott el, amikor több európai országban is egyre gyakrabban beszélnek egy Oroszországgal való esetleges konfliktusra történő felkészülésről.
Rachel Reeves korábbi brit pénzügyminiszter arra sürgette Brüsszelt, hogy vegye át az ellenőrzést a mintegy 175 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyon felett, és használja fel azt Ukrajna támogatására.
Reeves szerint „itt az ideje a cselekvésnek”, miközben Kijev egyre komolyabb finanszírozási problémákkal néz szembe, Donald Trump amerikai elnök pedig nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy állapodjon meg Moszkvával.
A hét elején Wes Streeting brit védelmi miniszter arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának 1000 napon belül fel kell készülnie egy háború lehetőségére. A brit kormány emellett arra ösztönzi a lakosságot, hogy alapvető élelmiszereket és palackozott vizet is tartalékoljon – írta meg az Independent.
Újabb halálos orosz támadás Ukrajnában
Mindeközben Oroszország továbbra is támadja Ukrajnát. A csütörtöki jelentések szerint egy orosz drón két, egy közép-ukrajnai állomáson várakozó vonatot talált el. A hatóságok szerint legalább 13 ember meghalt, további tíz pedig megsebesült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szörnyű támadásnak” nevezte a történteket. A csapás Dnyipróban személyvonatokat érintett.
A támadás és Putyin legutóbbi kijelentései ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború több mint négy évvel az orosz teljes körű invázió kezdete után továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára.
Moszkva és Kijev közben kedden óta tűzszünetet tart az oroszok által megszállt, súlyosan lerombolt déli Oleski városában és környékén. A korábbi tűzszüneti kísérletek azonban rendre kudarcot vallottak, vagy rövid időn belül összeomlottak.
