Ukrajna nem kapott további ígéreteket Patriot légvédelmi rakétákra az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek keddi találkozóján az írországi Wicklowban - derült ki a megbeszélés utáni nyilatkozatokból. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a tanácskozást követően azt is elmondta, hogy voltak felhívások és megbeszélések az ügyben, s nem hagynak fel az amerikai gyártmányú légvédelmi eszközök beszerzésére irányuló erőfeszítésekkel.
"Július és augusztus volt a két leghalálosabb hónap a civileket tekintve Ukrajnában" - emelte ki az uniós főképviselő. "Oroszország valóban tovább élezi a helyzetet, hogy a lehető legtöbb fájdalmat okozza Ukrajna népének, hogy megtörje őket" - tette hozzá, megállapítva, hogy légvédelmi eszközökben hiányt szenved a kijevi vezetés.
Beszélt arról, hogy "nagyon nehéz" meggyőzni az EU-n belüli és kívüli országokat arról, hogy adjanak több légvédelmi eszközt Ukrajnának, mivel többen különböző geopolitikai konfliktusokkal néznek szembe közel a határaikhoz. Egyben sürgette az uniós tagállamokat, hogy nézzék át ismét készleteiket, ideértve a régebbi rakétákat is.
Kallas hozzátette, hogy további erőfeszítéseket tesznek az elkövetkezendő napokban arra, hogy még több uniós forrást szabadítsanak fel az ukrán hadsereg támogatására.
Még az informális ülés előtt Kallas azt hangoztatta, hogy tudják, egyes EU-tagországok rendelkeznek olyan légvédelmi rakétákkal, amelyek felhasználhatósági ideje hamarosan lejár, s jó lenne, ha ezeket átengednék Ukrajnának. Diplomáciai források szerint mindenekelőtt Spanyolországról és Görögországról van szó.
Ukrajna szerint jelenleg mintegy 300 Patriot rakétára lenne szüksége. Egy hosszabban tartó hiány az energetikai infrastruktúrát érő orosz támadások miatt különösen télen okozhat nagyobb gondot.
A libanoni helyzet kapcsán a védelmi miniszterek Wicklow-ban megvitatták egy új uniós misszió terveit, amelynek célja a libanoni fegyveres erők tanácsadása és kiképzése lenne, egyebek között a határ- és tengeri biztonság területén - közölte Kallas. Hangsúlyozta, hogy az EU nem szándékozik felváltani az ENSZ libanoni misszióját, az UNIFIL-t. "Abba fektetünk bele, hogy Libanon képes legyen a saját biztonságáról gondoskodni" - mutatott rá. A tervezés jól halad, a cél az, hogy az uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanács októberben határozatot hozzon a misszió elindításáról - tette hozzá.
"Természetesen szoros kapcsolatban állunk a libanoni kormánnyal, hogy tisztázzuk, mire van szüksége, és mit hajlandók a tagállamok biztosítani" - ismertette Kallas, aki szerint tíznél több olyan országról tud, amelyek készek mind erőforrásokat, mind személyzetet rendelkezésre bocsátani.
