Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Karl Skauval, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) megbízott ügyvezető igazgatójával egyeztetett az ukrán kikötők elleni orosz támadásokról, a fekete-tengeri hajózás biztonságáról, valamint a Hormuzi-szoros körül kialakult helyzetről. A megbeszélésről az ukrán diplomácia vezetője közösségi oldalán számolt be.
Szibiha tájékoztatta tárgyalópartnerét az Ukrajnát érő orosz rakéta- és dróntámadásokról, valamint azok humanitárius és infrastrukturális következményeiről. Külön kitértek az ukrán kikötőket, tengeri létesítményeket és polgári hajókat érő csapásokra.
Az ukrán külügyminiszter szerint a fekete-tengeri gabonaszállítás zavartalan fenntartása nem csupán Ukrajna gazdasági érdeke. A tengeri útvonalak tartós kiesése az élelmiszer-ellátást, az árakat és a nemzetközi kereskedelmi láncokat is érintheti.
– Ukrajna számára létfontosságú a tengeri gabonafolyosók működésének fenntartása a gazdaság szempontjából. De működésük megzavarásának következményei messze túlmutatnak Ukrajnán és Európán – hangsúlyozta Szibiha.
A felek a Hormuzi-szoros helyzetét is áttekintették. Bár a Fekete-tenger és a Perzsa-öböl térségében eltérő körülmények alakultak ki, Szibiha szerint közös veszélyt jelent, ha a világgazdaság számára meghatározó tengeri útvonalak biztonsága megrendül.
A Fekete-tenger fontos szerepet játszik az ukrán mezőgazdasági termékek világpiacra juttatásában, míg a Hormuzi-szoros a globális energiakereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonala. Egy-egy ilyen tengeri „ütőér” tartós zavara gyorsan megjelenhet az élelmiszer- és energiaárakban, valamint az ellátási láncok működésében.
– Az élelmiszer, az energia, a kereskedelem és a globális ellátási láncok mind attól függenek, hogy ezek az artériák nyitva és biztonságban maradjanak – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Szibiha ezért összehangolt nemzetközi fellépést sürgetett a fekete-tengeri hajózás szabadságának biztosítására. Kijev álláspontja szerint a kereskedelmi hajók és a kikötői infrastruktúra biztonsága már nem kizárólag regionális kérdés, hiszen a gabonaexport fennakadása különösen az importra szoruló országokat hozhatja nehéz helyzetbe.
A külügyminiszter közölte, hogy a WFP-vel folytatják az együttműködést. Mint fogalmazott, a hajózás szabadságának és a globális élelmezésbiztonságnak a megőrzése „kollektív megoldásokat” követel.
Az Ukrinform szerint a fekete-tengeri bizonytalanság komoly áremelkedést is okozhat: a búza tonnánkénti ára mintegy 80 dollárral emelkedhet, ami számításaik szerint világszerte akár 16 milliárd dolláros többletkiadást jelenthet a fogyasztóknak. A búza világpiaci ára az orosz és ukrán fekete-tengeri infrastruktúrát érő csapások közepette csaknem hároméves csúcsra emelkedett.
