Ukrajna új támadási stratégiát alkalmaz az Oroszország által megszállt Krím félszigeten: az ukrán erők módszeresen igyekeznek felszámolni azokat a légvédelmi, radar- és elektronikai hadviselési rendszereket, amelyek eddig védelmet biztosítottak az orosz katonai infrastruktúrának.
A cél nem pusztán egyes objektumok megsemmisítése, hanem a félsziget fokozatos katonai elszigetelése és annak elérése, hogy a Krím egyre kevésbé legyen használható biztonságos orosz utánpótlási és támadó bázisként.
Robert „Magyar” Browdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka szerint az elmúlt hónapokban több mint 300 orosz légvédelmi rendszert, radarállomást és elektronikai hadviselési eszközt sikerült kiiktatni. Ezt a számot független forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni, az ukrán parancsnok szerint azonban az eredmények már érzékelhető változást idéztek elő a térségben. Az ukrán műveletek ugyanis nem elszigetelt támadásokból állnak, hanem egy összehangolt hadjárat részét képezik - írja az AP.
A támadások célpontjai között vasúti hidak, utánpótlási útvonalak, üzemanyagraktárak, radarok és légvédelmi egységek szerepelnek. Ezek együttesen biztosítják az orosz csapatok ellátását és védelmét a félszigeten. Kijev stratégiája arra épül, hogy ha ezeket a rendszereket fokozatosan meggyengítik vagy megsemmisítik, akkor az orosz haderő számára egyre nehezebbé válik a Krím katonai célú használata. Browdi szerint a félsziget kulcsszerepet játszik a háború további alakulásában.
Különösen fontos célpontot jelentenek az orosz légvédelmi rendszerek. A radarok és légvédelmi ütegek megsemmisítésével ugyanis olyan réseket lehet kialakítani a védelemben, amelyeken keresztül az ukrán drónok nagyobb számban és nagyobb távolságra juthatnak el. Ez nemcsak a Krím elleni újabb támadásokat könnyítheti meg, hanem utat nyithat a mélyen orosz területen található katonai, energetikai és logisztikai célpontok felé is. A stratégia lényege tehát az, hogy először meggyengítsék az orosz védelmi hálózatot, majd az így kialakított folyosókat további dróntámadásokhoz használják fel.
Az ukrán fél szerint már vannak jelei annak, hogy a taktika eredményeket hoz. Browdi arra hivatkozott, hogy négy nagyobb orosz támadási hullám során mindössze öt rakétát indítottak a Krím területéről. Kijev ezt annak jeleként értékeli, hogy Moszkva a korábbiaknál nehezebben tudja a félszigetet rakétaindító platformként használni. Az ukrán állításokat ugyanakkor ebben az esetben is óvatosan kell kezelni, mivel a háborús körülmények között számos katonai adat független ellenőrzése nem lehetséges.
A Krím jelentősége ettől függetlenül továbbra is óriási. Oroszország számára a félsziget fontos logisztikai és katonai központ, miközben Ukrajna az utóbbi időszakban egyre intenzívebben támadja az ottani energia- és közlekedési infrastruktúrát is. Júliusban arról is beszámoltak, hogy ukrán támadások orosz hajókat és a megszálló erők utánpótlását szolgáló útvonalakat értek, tovább növelve a nyomást a Krím ellátási rendszerén.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az orosz rakétafenyegetés megszűnt volna. A Focus által idézett adatok szerint Oroszország továbbra is jelentős ballisztikusrakéta- és cirkálórakéta-kapacitással rendelkezik, és Moszkva ennek további növelésére törekedhet. Ukrajna ezért kettős kihívással néz szembe: miközben drónokkal és mélységi csapásokkal igyekszik lebontani az orosz védelmet és utánpótlási rendszert, saját városait és infrastruktúráját továbbra is nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadások fenyegetik.
A Krím körül kibontakozó hadjárat így egy nagyobb ukrán stratégia részének tekinthető. Kijev láthatóan arra törekszik, hogy ne egyszerűen egy-egy látványos csapást mérjen az orosz erőkre, hanem fokozatosan bontsa le a megszállt félsziget védelmi és logisztikai rendszerét. Ha sikerül tartós réseket kialakítani az orosz légvédelemben, az ukrán drónok előtt nemcsak a Krím, hanem Oroszország távolabbi területei felé is új támadási útvonalak nyílhatnak.
