Volt ukrán foglyok és ukrán tisztviselők hétfőn azzal vádolták Oroszországot, hogy kínozza a hadifoglyokat és a civil fogvatartottakat, elzárja őket a külvilágtól és a kommunikáció lehetőségétől, valamint verésnek, áramütésnek és szexuális erőszaknak teszi ki őket. Állításuk szerint több ezer ember továbbra is orosz fogságban van.
Oroszország elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának informális ülésén elhangzott vádakat. Maria Zabolotszkaja, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese „dezinformációs kampánynak” nevezte azokat, és azt állította, hogy az Ukrajnában fogva tartott orosz hadifoglyokat „kínzásnak, megaláztatásnak, valamint erkölcsi és fizikai bántalmazásnak” vetették alá.
Khuan Alberto Levya Garsija, az ukrán hadsereg aktív szolgálatot teljesítő katonája azt állította, hogy orosz fogvatartói az 1183 napos fogsága alatt minden elképzelhető kínzásnak alávetették.
„Igen… megkínoztak” – mondta az újságíróknak az ENSZ-ülés után.
„Bármi, ami eszünkbe jut, amivel egy embert akarata ellenére bántani vagy megalázni lehet. Nemcsak verbális és fizikai bántalmazás, napi verések, áramütések, hanem túlzott fizikai megterhelés is fagyos hidegben, mínusz fokokban… szexuális bántalmazás. Minden, amit egy emberrel meg lehet tenni azért, hogy mentálisan összetörjék. Mindezt velem és a legtöbb bajtársammal is megtették.”
Garsija azt mondta, szerencsésnek tartja magát, hogy túlélte a fogságot, de két barátját agyonverték a Donyeck régióban található fogolytáborokban. Az ENSZ-ülésen elmondta, hogy a foglyokat „túlzsúfolt, megfelelő körülmények nélküli laktanyákban” tartották fogva, ahol „szinte minden hadifogoly vérhasban szenvedett”, és sokan éheztek.
A kubai apától származó ukrán férfi azt mondta, hogy az őrök különösen a latin neve miatt vették célba, és azzal vádolták, hogy „zsoldos és amerikai kém”.
A 2024-ben egy fogolycsere keretében szabadult krími tatár aktivista, Leniie Umerova elmondta, hogy akkor vették őrizetbe, amikor megpróbálta meglátogatni súlyosan beteg édesapját a Krímben.
Elmondása szerint „hét fogolytáboron” keresztül szállították, amit ő „az elnyomás körhintájának” nevezett, és azzal vádolta Oroszországot, hogy kínzást alkalmaz a fogságban tartott ukránokkal szemben.
Oleg Gusin, az ukrán kormány hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központjának munkatársa azt mondta, hogy az ukrán foglyokat „megölték és megkínozták” fogva tartásuk alatt.
Elmondása szerint Kijev „több mint 300 fogvatartási helyet” azonosított Oroszországban és a megszállt ukrán területeken. Bár több mint 9000 ukránt szabadítottak ki fogolycsere keretében, „több ezren” továbbra is orosz fogságban vannak.
Volodimir Pavlicsenko ukrán ügyvivő nagyobb nemzetközi nyomásgyakorlásra és elszámoltathatóságra szólított fel azzal kapcsolatban, ahogyan Oroszország bánik a foglyokkal.
Claudia Fuentes Julio, az ENSZ emberi jogi főbiztoshelyettese azt mondta, hogy az ENSZ megfigyelései szerint „az orosz hatóságok továbbra is széles körben kínozzák és bántalmazzák az ukrán hadifoglyokat és civileket”, beleértve a szexuális erőszakot is.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala 2022 februárja óta 129 ukrán hadifogoly kivégzését dokumentálta a fogság kezdeti szakaszában, valamint 48 fogvatartott halálát kínzás, az orvosi ellátás megtagadása vagy más embertelen fogvatartási körülmények következtében – mondta.
Azt is közölte, hogy a megkérdezett ukrán hadifoglyok több mint 95%-a számolt be kínzásról vagy bántalmazásról - derült ki a Reuters cikkéből.
Több mint felük szexuális erőszakról is beszámolt, beleértve „a nemi erőszakot, a csoportos nemi erőszakot, a meztelenül történő bántalmazást, a nemi szervekre mért ütéseket, a nemi szervekre és mellbimbókra adott áramütéseket, valamint a szexuális jellegű megalázó bánásmódot”.
Fuentes Julio szerint az ENSZ „egybehangzó beszámolókat kapott botokkal, nehéz övekkel és fadarabokkal elkövetett súlyos verésekről, áramütésekről, kutyatámadásokról, színlelt kivégzésekről és a kínzás más formáiról”.
Elmondta azt is, hogy az ENSZ dokumentálta az Ukrajna által fogva tartott orosz és harmadik országbeli hadifoglyok kínzását és bántalmazását is, de „alapvetően más mértékben”.
A megkérdezett orosz és harmadik országbeli foglyok körülbelül fele számolt be bántalmazásról a fogság kezdeti szakaszában.
