Közel 130 világvezető gyűlt össze az ENSZ New York-i közgyűlésén, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, beleértve az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokat, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének kockázatait. Az alábbiakban a közgyűlés legfontosabb, eddigi történéseit és kijelentéseit foglaljuk össze.
Grönlandi megállapodás: nagyobb amerikai jelenlét, de nincs felvásárlás
Donald Trump amerikai elnök a közgyűlés margóján aláírt egy történelmi biztonsági megállapodást Grönland és Dánia vezetőivel, Mette Frederiksen dán, illetve Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel. A dokumentum jelentősen megnövelt amerikai katonai jelenlétet tesz lehetővé a stratégiai fekvésű és ásványkincsekben gazdag, Dániához tartozó autonóm területen.
Bár a megállapodás nem teljesíti Trump korábbi célkitűzését – hogy az Egyesült Államok teljes egészében megvásárolja és amerikai területté nyilvánítsa Grönlandot –, az egyezmény biztosítja a katonai ellenőrzést, amellyel Washington meg akarja akadályozni az orosz és kínai befolyás növekedését a sarkvidéken. „A megállapodás állandó ellenőrzést biztosít az Egyesült Államoknak a biztonság és minden egyéb szükséglet felett az adott területen” – fogalmazott beszédében Trump. A dán és a grönlandi miniszterelnök is üdvözölte a lépést: Mette Frederiksen „örökké tartónak” és Európa számára is előnyösnek nevezte az egyezményt, míg Jens-Frederik Nielsen hangsúlyozta, hogy a megállapodás maximálisan tiszteletben tartja Grönland önrendelkezési jogát és a helyiek érdekeit.
Irán sorsa a tét: megállapodás vagy megsemmisítés
Trump közgyűlési beszédének egyik leghangsúlyosabb eleme Irán volt. Az elnök drámai választás elé állította a hallgatóságot: vagy létrejön egy átfogó megállapodás, amely lehetővé teszi Irán újjáépítését, vagy az Egyesült Államok „megsemmisíti az Iszlám Köztársaságot”. „A pokolba kergessem őket a túlélés esélye és a jövőbeli nagyság vagy generációk reménye nélkül?” – tette fel a költői kérdést. Az elnök ugyanakkor kifejezte bizakodását, hogy a novemberi amerikai félidős választások után diplomáciai áttörés jöhet. „Úgy hiszem, hogy rögtön a választások után meg fogunk állapodni, mert nem tűnik logikusnak számukra, hogy ne tegyék.” Felszólította a világ vezetőit az iszlám köztársaság teljes gazdasági elszigetelésére mindaddig, amíg le nem mondanak nukleáris ambícióikról és a terrorizmus támogatásáról, beleértve a kereskedelmi hajók elleni támadásokat.
Új fogalom a Fehér Házban: AI helyett „Szuperintelligencia”
Az amerikai elnök a mesterséges intelligencia rohamos fejlődéséről is beszélt. Kijelentette, hogy nem kívánja korlátozni a technológiát, hanem ösztönözni fogja azt, hangsúlyozva az amerikai előnyt Kínával szemben. „Nem fogom elfojtani valaminek a növekedését, ami nagyobb lesz, mint az ipari forradalom” – mondta Trump. Bejelentette, hogy az amerikai kormányzati dokumentumokban a „mesterséges intelligencia” (MI) kifejezést ezentúl hivatalosan is a „szuperintelligencia” szóra cserélik. Az elnök szerint aki ezt a technológiai versenyt megnyeri, az mindent megnyer.
Nyílt támadás a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen
Beszédében az elnök élesen, „lator és kontrollálatlan intézményként” bírálta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC). Felszólította a tagállamokat, hogy azonnal lépjenek ki a szervezetből. A kijelentés nem meglepő annak fényében, hogy a washingtoni adminisztráció éppen átfogó szankciókat készít elő a testület ellen, amiért az letartóztatási parancsot adott ki izraeli vezetők ellen.
Törökország és a háborúk
Recep Tayyip Erdoğan török elnök felszólalásában a fekete-tengeri hajózás biztonságát, valamint a jemeni konfliktus (Szaúd-Arábia és a húszi lázadók közötti) lezárását szorgalmazta. Erdoğan keményen bírálta Izraelt a gázai helyzet miatt, kérve a palesztin államot még el nem ismerő országokat álláspontjuk felülvizsgálatára, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követelte.
Ukrajna
Bár Trump konkrétumokba nem bocsátkozott, megismételte korábbi ígéretét, miszerint az orosz-ukrán háborút gyorsan le fogja zárni, hozzátéve, hogy „gyorsabban fog megtörténni, mint azt az emberek gondolnák”. Közben Andy Burnham brit miniszterelnök további légvédelmi rendszerek – köztük Patriot-rakéták – telepítését sürgette Ukrajnában.
Kuba és Venezuela
Trump „kudarcot vallott, összeomló államként” hivatkozott Kubára, amire válaszul a kubai delegáció tüntetőleg kivonult a teremből. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a venezuelai helyzetre reagálva (ahol Washington januári puccsot követően átvette az olajipar irányítását) hangsúlyozta, hogy a venezuelai népnek joga van saját sorsáról dönteni.
A közgyűlést beárnyékolja a szervezet belső bizonytalansága is, mivel António Guterres ENSZ-főtitkár az év végén lemond, és egyelőre nincs egyértelmű jelölt az utódlására – írta a Reuters.
