A Krím ellen végrehajtott ukrán csapások egy olyan hadművelet első szakaszát jelentik, amelynek célja alkalmatlanná tenni a 2014-ben Oroszország által jogellenesen annektált félszigetet arra, hogy az orosz erők támaszpontként, felvonulási területeként használják – jelentette ki Bródi Róbert (Robert „Magyar” Brovgyi), az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka az AP hírügynökségnek adott, hétfőn megjelent interjújában.
A Kárpátaljai származású vezérőrnagy kiemelte, hogy erői hétszer annyi katonai célpontot tudnának támadni a Krímben, ha a nyugati szövetségesek által megígért pénzügyi támogatás gyorsabban érkezne. „A Krím a háború befejezéséhez vezető út kulcsfontosságú stratégiai pilléreinek egyike” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy egysége azonban jelenleg mindössze 14 százalékban rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekre a krími hadjárat teljes kapacitású végrehajtásához szüksége lenne.
„Nem arról van szó, hogy az ukrán gyártók termelési kapacitása ne tenné lehetővé a szükséges mennyiségű drón előállítását. A banális probléma a finanszírozás késedelme: partnereink biztosítják ugyan a pénzt, de az a terveinkhez képest lassan érkezik” – magyarázta.
A parancsnok szavai szerint a drónerők éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a Krím katonai felvonulási területként való használatát. A haladás egyik jeleként azt emelte ki, hogy a félszigetről indított négy közelmúltbeli nagyszabású orosz rakétacsapás során összesen mindössze öt rakétát lőttek ki. Ezt az orosz légvédelem módszeres megsemmisítésének tulajdonította. Annak érdekében, hogy „ablakot” nyissanak a drónok számára az orosz légvédelmen, az ukrán drónerők az elmúlt hónapokban több mint 300 légvédelmi eszközt semmisítettek meg. Ezek között föld-levegő rakétarendszerek, radarállomások és elektronikai hadviselési eszközök voltak – mondta el a parancsok.
Bródi kijelentette, hogy a szovjet korszakból származó orosz légvédelmi rendszerek jelentős része az elektromos hálózatról működik. Ez az egyik oka annak, hogy a Krím energetikai infrastruktúrája ismétlődő célponttá vált.
A taktika ugyanakkor a civil lakosság áramellátását is érintette, ezért Brovdi elmondása szerint két alkalommal nyilvánosan is bocsánatot kért a Krímben élő ukránoktól a szolgáltatáskimaradások miatt.
Ahol a Starlink-kapcsolat elérhető a Krímben, ott az ukrá drónerők immár a legerősebben védett célpontokat is képesek megsemmisíteni átlagosan mindössze három drónnal. A különböző tulajdonságú és robbanófejű eszközöket a célpont jellegétől függően alkalmazzák. Bródi szavai szerint a csapásokat tudatosan az adott célponthoz igazítják: más lőszert használnak például egy híd pillérének, egy üzemanyagot szállító teherautónak vagy egy mozgó vonatnak a megtámadására. Hangsúlyozta, hogy egysége elkerüli a civil infrastruktúra támadását.
Ukrajna emellett azon is dolgozik, hogy felszámolja a Krím haditengerészeti támaszpontként betöltött szerepét, ami csapást mérne Oroszországnak a NATO-határok közelében fenntartott katonai jelenlétére – tette hozzá.
A június végén elindított ukrán hadművelet után mintegy két héttel az ukrán hírszerzés arról tájékoztatott, hogy az orosz hatóságok elrendelték valamennyi katonai parancsnokság és biztonsági szolgálat kivonását a Krímből, továbbá titkos utasítás született a titkosított archívumok és műalkotások elszállítására is – idézte fel az AP.
Bródi – aki a civil életben egy nemzetközi gabonakereskedelmi vállalkozást vezetett – a háború első napjaiban csatlakozott önkéntesként Ukrajna területvédelméhez, majd az ország egyik leghatékonyabb dróndandárjának parancsnoka lett, később pedig kinevezték egy olyan, a háború előtt nem létező haderőnem élére, amely az ukrán pilótanélküli rendszerekért felel.
