Megváltozott a háború képe?

Az idei, május 9-i moszkvai győzelem napi parádé visszafogott és távolról sem volt diadalmas. Két évtized után először nem vonultak át tankok és más katonai eszközök a Vörös téren. Ennek eredményeként egy olyan nap, amelynek Vlagyimir Putyin orosz katonai erejét kellett volna bemutatnia, ehelyett a sebezhetőségét és gyengeségét tükrözte. Ahogy a The Economist írja, ez Oroszország helyzetét is leképezi a csatatéren.

„Úgy tűnik, közel három év óta először Ukrajna vette át a kezdeményezést. Miután túlélte a zord telet, amikor városait és energiarendszerét szinte minden éjjel orosz drónok és rakéták súlyos támadásai érték, Ukrajna most fordít a helyzeten. Szinte minden mutató szerint egyre nagyobb károkat okoz Oroszországnak” – írja a lap.

Oroszország várva várt tavaszi offenzívája nemcsak hogy nem járt sikerrel, hanem áprilisban az orosz erők 2024 augusztusa óta először nettó területi veszteségeket is elszenvedtek. A The Economist az ISW térképei alapján azt számolta, hogy Oroszország az elmúlt 30 napban 113 négyzetkilométernyi terület felett vesztette el az ellenőrzést – részben ukrán ellentámadások, közepes hatótávolságú csapások, a Starlink-terminálok orosz használatának korlátozása, valamint a Telegrammal kapcsolatos orosz megszorítások miatt.

„Összességében ez fordulópontnak tűnik a háborúban. Ha az orosz erőfeszítések nem hoznak eredményt, nem lepne meg, ha egyes területeken a rendszer elkezdene szétesni” – mondta Lawrence Freedman, a londoni King’s College katonai tanulmányok professzora.

Az orosz hadsereg havi mintegy 35 000 fős vesztesége meghaladja a pótlás ütemét, és egyre súlyosabb tendenciát mutat. Míg korábban az elesett és sebesült katonák aránya nagyjából 1:2 és 1:3 között mozgott, ma már egyes becslések szerint közel 1:2 lehet – vagyis minden sebesült katonára majdnem egy halott jut.

A lap szerint ennek egyik fő oka az FPV-drónok elterjedése, amelyek a veszteségek akár 80%-áért is felelősek lehetnek, mivel nemcsak a katonákat támadják, hanem az evakuálási kísérleteket is veszélyeztetik.

A frontvonalak közelében kialakult mintegy 20 kilométeres „drónzóna” mélyen benyúlik az orosz hátországba is, és sok elemző szerint nagyobb hatással van az orosz műveletekre, mint az ukránokra. Ukrajna számára ugyanis hatékonyabb a támogató infrastruktúra rombolása, mint a fronton harcoló katonák közvetlen támadása.

Oroszország emellett egyre több veszteséget szenved az ukrán közepes hatótávolságú (50–300 km) dróncsapások miatt is. Ezek lőszerraktárakat, parancsnoki központokat, légvédelmi rendszereket és katonai koncentrációs pontokat céloznak.

Az ukrán mélycsapások intenzitása is nőtt: márciusban Ukrajna először előzte meg Oroszországot a nagy hatótávolságú dróntámadások számában. Egyes célpontok már közel 2000 kilométerre fekszenek a határtól, és az orosz lakosság mintegy 70%-a ukrán drónok hatótávolságába került.

Szakértők szerint Oroszország mérete és a légvédelem hiányosságai miatt egyre nehezebb még a fontos létesítmények védelme is.

A fő kérdés az, hogy ezek a katonai és gazdasági veszteségek valóban Oroszország lehetőségeinek szűkülését jelentik-e Ukrajnában.

Elemzők szerint sok múlik a következő hónapokon, különösen azon, hogy Oroszország képes lesz-e kivédeni az ukrán dróntámadásokat, illetve elindít-e egy újabb nyári offenzívát.

„Nehéz elképzelni, hogyan javulhatna Oroszország helyzete. Ha Putyinnak kellene beszámolnia, a kép meglehetősen sötét lenne” – mondta Seth Jones, a CSIS vezető elemzője.

Egy ukrán katona szerint az orosz támadók 60–70%-a már a frontvonal elérése előtt meghal. Állítása szerint Oroszország ezért egyre inkább a beszivárgásos taktikák felé fordult.

Az ISW elemzői Putyin azon kijelentését, miszerint a háború a végéhez közeledik, inkább politikai üzenetnek tekintik, és nem látják jeleit annak, hogy Oroszország valóban be akarná fejezni a konfliktust. Szerintük ez inkább a hazai közvélemény befolyásolását szolgálja - írja az UNIAN.