15. levél
Látlak most is. A kórház terme
Friss februári naptól fényes.
Szeliden hajolsz a betegre
És bátoritón szólsz szegényhez.
Enyhitő kezed aki érzi
Bús homlokán, boldog a fáradt.
Lehet-e gyáva most, ha férfi –
És szennyes szóval megalázhat?
Ki most hűs orvosságát kapja
Az én szelid őrangyalomtól:
Madonna – sugja sápadt ajka,
S nővérére, anyjára gondol.
(Krasnojarsk, 1917. február)
