Az igazságügyminiszter a Modernkori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítése című nemzetközi konferencián az egész világot érintő kihívásnak nevezte a migrációs jelenséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a problémákat helyben kell kezelni – egy vagy két kontinens nem oldhatja meg a világ összes gondját.
Trócsányi László köszöntőjében szükségesnek nevezte a migráns, a bevándorló és a menekült fogalmának tisztázását. Szólt arról, hogy míg a menekültpolitika már az 1900-es évek elején megjelent, a menekültjog alapvetően a genfi konvencióra épül, addig a bevándorláspolitikát a tagállamok igyekeznek saját hatáskörben tartani, arról pedig megoszlanak a vélemények, hogy migrációs politika létezik-e.
A miniszter azt mondta: a világ összes országának alapvető érdeke tisztázni a migráció okait és hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki a saját hazájában élhessen. Hozzátette: a problémákat helyben kell kezelni, és nem az a jó módszer, hogy egy vagy két kontinens megpróbálja megoldani a világ összes gondját.
Trócsányi László igazságügyi miniszter beszéde - Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Trócsányi László felidézte, hogy az ENSZ adatai szerint tavaly 244 millió volt azoknak a száma, akik valamilyen okból nem a saját hazájukban éltek, míg 2000-ben ez a szám 173 millió volt. Ebben az értelemben migránsnak számít az is, aki Nagy-Britanniában dolgozik és az is, aki egy másik kontinensről érkezett Európába. A 244 millió emberből 76 millió él Európában. A migránsok kétharmada 20 országban él, közülük is a legfontosabb befogadóország az Egyesült Államok és Németország. 2014-ben 19,5 millióra becsülték a menekültek számát a világon, ez a migránsok 8 százaléka - ismertette.
A miniszter a migráció okai közé sorolta a háborút, az üldöztetést, a klímaváltozást, de fő oknak a szegénységet mondta, mivel nagyon sokan emiatt, a jobb megélhetés reményében indulnak útnak.
Trócsányi László szavai szerint a migrációra politikai és jogi válasz adható. Előbbiek közé sorolta a menekültpolitikát, a bevándorláspolitikát és a migrációs politikát. Míg a menekültügyben nemzetközi szabályok vannak, a bevándorlásnak elsősorban nemzeti hatáskörben kell lennie - emelte ki. Kérdésként vetette fel, hogy vajon létezik-e migrációs politika és tekinthető-e annak a relokáció (áttelepülés) - amelyet Európában be akarnak vezetni - vagy ez csupán egy eszköz a probléma kezelésére.
A magyar álláspontot ismertetve azt hangsúlyozta: a nemzetközi kötelezettségeket és a nemzetközi jogot be kell tartani. Magyarország betartotta a dublini konvenciót, mintegy kétszázezer ember regisztrációját végezte el, óriási munkát adva ezzel az illetékes hatóságoknak. Hozzátette: ugyanez nem mondható el Európa valamennyi országáról. Külön kiemelte a schengeni határok védelmét, félőnek nevezve, hogy ha nem sikerül a határt biztosítani, az azt eredményezheti, hogy az európai uniós tagállamok között olyan korlátok jönnek létre, amelyek a szabad mozgást nem tudják biztosítani .
A jogi szabályokat ismertetve azt emelte ki, hogy ma, a 21. században kikristályosodott a menekültjog, ez a genfi konvencióra épül, emellett az Európai Unión belül mindenkinek alkalmaznia kellene a dublini rendeletet, Magyarországnak pedig kifinomult idegenrendészeti szabályozása van.
Nagy kérdésnek nevezte, hogy a tagállamok osztott hatáskörben vagy centralizáltan kezeljék a menekültügy, az idegenrendészet kérdését. Az unión belül a rendeleti szintű szabályozás irányába mozdulnak, míg korábban a tagállamoknak több mozgásteret biztosító irányelvek voltak a meghatározók. Hangsúlyozta: a 28 tagországnak eltérő történelmi hagyományai vannak, "nem lehet technokrata módon egyfajta választ adni ezekre a dolgokra".
Jelezte azt is, hogy a migrációnak óriási hatása van a társadalomra, felvet biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnüldözési de még közgazdasági, szociális és kulturális kérdéseket is.
A migráció interdiszciplináris kérdés, a megoldás felelőssége pedig megoszlik - mondta. A nemzetközi szervezetek, például az ENSZ mellett az Európai Uniónak, a tagállamoknak, de még az önkormányzatoknak, a nem kormányzati szervezeteknek, például a segélyszervezeteknek, az egyházaknak is van ebben felelősségük.
Trócsányi László szükségesnek nevezte a tudományos kutatást, hogy megbízható előrejelzések szülessenek és megismerjék, milyen hatásokat válthat ki a migráció.
Pogácsás Tibor: Napjaink legégetőbb kérdése
Napjaink legégetőbb kérdésének nevezte a migrációt a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a konferencián.
Pogácsás Tibor felidézte: Magyarországnak vérzivataros történelme van, amelynek során a nagy háborúk, mozgalmak sokszor "a vesztes oldalra sodortak bennünket". "A XX. század végén gondoltuk azt, hogy elérkezünk egy olyan környezetbe", amely a magyar társadalomnak is megadhatja azt a jövőt, amely a nyugatot gazdagabbá, szerencsésebbé tette. "Arra nem gondoltunk, hogy a későbbiekben olyan kihívások elé kerülünk", amelyek megoldása olyan világpolitikát befolyásoló országoktól és tényezőktől függ, amelyekre a hatásunk korlátozott lehet - fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelőtt még senki sem gondolkodott azon, hogy olyan népvándorlás éri el az országot, mint amibe "belecsöppent".
Az önkormányzati államtitkár szerint Magyarország történelmi hagyományai, gazdasági fejlettsége miatt másképp, érzékenyebben reagál a modernkori népvándorlásra, mint a nyugat-európai államok. Kérdésként vetette fel, mi lehet a következménye annak, ha adott esetben egy ilyen migráció kedvező hatásait a gazdag országok lefölözik, a problémákat pedig szétterítik az Európai Unió tagországai között.
A kormány álláspontját ismertetve rögzítette: minden olyan lépést megtesznek, amely az ország, a nemzet védelme érdekében szükséges. Hozzátette: a migrációs folyamat kezelése és megállítása csak úgy lehetséges, ha az Európa határain kívül történik. Úgy vélte, csak így szűrhető ki az, hogy ki a valós segítségre szoruló menekült.
Arról is beszélt, hogy "a magyar gazdaság nem alkalmas arra, hogy másoknak oldja meg a gazdasági problémáit". Hozzátette: "a magyar gazdaság abban a helyzetben van, hogy a 90-es évek álmait be tudjuk teljesíteni, van reményünk arra, hogy gazdaságilag a saját lábunkra állva előre tudunk lépni". Ezt az esélyt azonban nagyon törékenynek nevezte és hozzátette: "nem vagyunk képesek elcipelni a hátunkon olyan súlyokat, amelyekkel egyébként megítélésem szerint Európa, az Európai Unió sem lesz képes hosszú távon megbirkózni".
Kitért az alaptörvény módosítására is, hangsúlyozva: a kormány és az ellenzék között alapvető törésvonal van. Míg a kormány a migrációt a társadalom hosszú távú jövőjét meghatározó kihívásként értékeli, addig az ellenzék napi politikai érdek miatt foglalkozik vele. Hozzátette: a kormány feladata, hogy az országot olyan állapotban tartsa, hogy a gazdaság megerősödésével létrejött remény megmaradjon, erősödjön és valósággá váljon.
Pogácsás Tibor szerint érthető, ha az európai emberek segíteni szeretnének, de mindenkinek a fejében ott kell, hogy motoszkáljon: ha olyan kaput nyit, amellyel nem tudja kontrollálni a folyamatokat, az nem a probléma megoldását, nem a fejlődést jelenti, hanem a probléma által történő eltemetkezést.
