2026. november 13., péntek. Egy dátum, amely az elmúlt hetekben egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában, és amelyhez sokan az emberiség végét kapcsolják.
A legújabb világvégejóslat különlegessége, hogy ezúttal nem egy látnok, vallási vezető vagy önjelölt próféta áll a háttérben, hanem egy valódi tudományos kutatás, amelyet 66 évvel ezelőtt publikáltak. A számítások szerint az emberiség éppen ezen a napon érhetne el egy olyan kritikus ponthoz, amelyet a kutatók matematikai módszerekkel vezettek le. De vajon tényleg van okunk aggódni, vagy egy régi tudományos elmélet félreértelmezése okozza az újabb világvégepánikot?
A történet 1960. november 4-én kezdődött, amikor a tekintélyes Science tudományos folyóiratban három kutató, Heinz von Foerster, Patricia M. Mora és Lawrence W. Amiot megjelentetett egy tanulmányt, amelynek címe magyarul nagyjából így hangzik: „Világvége: 2026. november 13., péntek”. A kutatók az emberiség népességnövekedését vizsgálták, méghozzá mintegy kétezer évre visszamenőleg.
A számításaik során arra jutottak, hogy a világ népessége nem egyszerűen növekszik, hanem az akkori történelmi adatok alapján egyre gyorsuló ütemben gyarapodik. Matematikai modelljük azt mutatta, hogy ha ez a növekedési tendencia változatlanul folytatódna, akkor 2026. november 13-án a Föld lakosságának száma elméletileg a végtelenhez tartana.
Ez természetesen fizikai képtelenség. A bolygó erőforrásai végesek, a lakható területek korlátozottak, és az élelmiszertermelés sem növelhető a végtelenségig. A kutatók éppen erre a problémára szerették volna felhívni a figyelmet: arra, hogy a korlátlan népességnövekedés hosszú távon fenntarthatatlan lenne. A tanulmány tehát nem azt állította, hogy november 13-án egy aszteroida csapódik a Földbe, világméretű földrengés következik be vagy hirtelen kihal az emberiség. Egy matematikai modell szélsőséges eredményét mutatta be.
A történetnek van egy meglehetősen különös részlete is. Heinz von Foerster ugyanis november 13-án született. A dátum kiválasztásában így a tudományos számítások mellett némi tudósi humor is szerepet játszott. A kutató a saját születésnapját kapcsolta össze azzal a matematikai határponttal, amelyet modellje előrevetített. A péntek 13. pedig eleve baljós napnak számít számos nyugati kultúrában, így a cím különösen figyelemfelkeltővé vált.
A jóslat azonban az elmúlt évtizedekben látványosan elveszítette tudományos alapját. A világ népessége valóban gyorsan növekedett a huszadik század második felében, de a születésszámok sok országban csökkenni kezdtek. Az 1960-as években még nagyjából hárommilliárd ember élt a Földön, napjainkban pedig körülbelül 8,3 milliárd. Ez hatalmas növekedés, de messze elmarad attól, amit az eredeti modell előre jelzett. A képlet alapján 2026 elejére már mintegy 200 milliárd embernek kellett volna élnie a bolygón.
A mai demográfiai előrejelzések egészen más jövőt mutatnak. Az ENSZ becslése szerint a világ népessége a 2080-as évek közepén tetőzhet, nagyjából 10,3 milliárd fő körül, majd lassú csökkenés kezdődhet. Vagyis a november 13-i világvégejóslat alapjául szolgáló népességnövekedési feltételezés már évtizedekkel ezelőtt megdőlt.
A régi tanulmány 2026-ban mégis új életre kelt. Az interneten terjedő bejegyzések gyakran úgy fogalmaznak, mintha a tudósok egykor pontosan kiszámították volna az emberiség pusztulásának időpontját. A történethez olykor azt is hozzákapcsolják, hogy von Foerster már a mesterséges intelligencia veszélyeire is figyelmeztetett, ami tovább erősíti a kutató körüli misztikumot. Valójában a népességnövekedésről szóló 1960-as számítás és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos későbbi gondolatai két különböző témát jelentenek.
A tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy 2026. november 13-án bekövetkezne a világvége. A dátum egy elavult matematikai modellből származik, és nem kapcsolódik semmilyen ismert, közvetlen természeti vagy csillagászati fenyegetéshez.
De nem a péntek 13-i dátum az egyetlen, amelyet az apokalipszis hívei emlegetnek. A következő hónapokra és évekre is több világvégejóslat létezik, amelyek között vallási próféciák, aszteroidabecsapódásokról szóló történetek és modern technológiai félelmek egyaránt megtalálhatók.
Az egyik legközelebbi időpont 2026 vége. Riaz Ahmed Gohar Shahi spirituális vezető követői szerint egy hatalmas üstökös vagy aszteroida ütközhet a Földdel még az idei évben, és ez az emberiség pusztulásához vezethet. A Messiah Foundation International nevű szervezet a háborúkat, az atomfegyvereket és az emberiség erkölcsi hanyatlását is a közelgő katasztrófa jeleinek tekinti. Egyes internetes világvégenaptárak december 31-ét tüntetik fel végső határidőként, de ez nem egy hitelesen megadott becsapódási dátum. A csillagászati megfigyelések nem támasztják alá, hogy egy ilyen hatalmas égitest közeledne a Földhöz.
2027-re is több apokaliptikus jóslat kering. Egyes internetes naptárak február 22-ére helyeznek egy állítólagos végítéletet, május 21-ét pedig a keresztény elragadtatás dátumaként emlegetik. Ezek mögött azonban nem áll ellenőrizhető tudományos bizonyíték, és a konkrét dátumok eredete sem minden esetben tisztázott. Mások Nostradamus írásait vagy Baba Vanga nevéhez kapcsolt jövendöléseket értelmezik úgy, hogy a következő években világméretű háború vagy súlyos természeti katasztrófa következhet be. A bolgár jósnőnek tulajdonított állítások jelentős részéről azonban nem maradt fenn hiteles, korabeli dokumentáció.
Az egyik legismertebb, valódi csillagászati eseményhez kapcsolódó dátum 2029. április 13. Ekkor halad el a Föld mellett a körülbelül 340 méter átmérőjű Apophis aszteroida. Az égitestet 2004-ben fedezték fel, és a kezdeti számítások alapján felmerült, hogy akár a Földdel is ütközhet. A NASA későbbi, sokkal pontosabb megfigyelései azonban kizárták a becsapódás veszélyét. Az Apophis körülbelül 32 ezer kilométerre halad majd el a Föld felszínétől, ami csillagászati szempontból rendkívül kis távolság, de bolygónkra nem jelent veszélyt. A NASA szerint legalább a következő száz évben nem kell tartani az Apophis becsapódásától.
A világvégejóslatok népszerűsége nem új jelenség. Az emberiség történetében számtalanszor jelentettek már be pontos dátumot a civilizáció pusztulására. Az egyik legismertebb 2012. december 21-e volt, amikor a maja naptár egyik ciklusának lezárását sokan a világ végének tekintették. Korábban az ezredforduló is komoly félelmeket váltott ki, elsősorban a számítógépes rendszerek dátumkezelési problémái miatt. A világ azonban egyik alkalommal sem ért véget.
A mai világvégejóslatok terjedésében a közösségi média is jelentős szerepet játszik. Egy pontos dátum, egy tudományosnak tűnő számítás és egy félelmetes állítás rendkívül gyorsan elterjedhet. Különösen akkor, amikor a világban háborúk, gazdasági válságok és más bizonytalanságok vannak. Az emberek hajlamosak összekapcsolni egymástól független eseményeket, és úgy értelmezni azokat, mintha egy közelgő katasztrófa előjelei lennének.
A tudomány természetesen nem állítja, hogy az emberiségre semmilyen veszély nem leselkedik. A nukleáris háború, az éghajlatváltozás, a világjárványok vagy a mesterséges intelligencia egyes lehetséges kockázatai valós kutatási és biztonságpolitikai kérdések. Ezek azonban nem jelentenek előre meghatározott világvégedátumot.
A november 13-i jóslat legfontosabb tanulsága éppen az, hogy még egy valódi tudományos tanulmányból is születhet félrevezető történet, ha annak eredeti összefüggéseit figyelmen kívül hagyják. Heinz von Foerster számításai egy lehetséges népesedési problémára hívták fel a figyelmet, nem pedig az emberiség pusztulásának pontos időpontját határozták meg.
Pénteken tehát a jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem kell világvégére számítani. November 13-a sokak számára legfeljebb egy babonás péntek 13. lesz, a kutatók számára pedig emlékeztető arra, milyen veszélyes lehet a múltbeli tendenciákból korlátlanul a jövőre következtetni. A világvégejóslatok sora pedig minden bizonnyal folytatódik – hiszen ha egy dátum elmúlik, rendszerint hamarosan megjelenik a következő.
