A Seneca-tó rejtélye folytatódik

A jelentések ágyútűzre emlékeztető hangokról szóltak. Ezeket a festői vidékre özönlő turisták is megerősítették. Évszázadokkal később a tudósok meg tudták magyarázni a furcsa jelenség forrását.

A régió őslakosoknak megvoltak a saját magyarázataik e rejtélyes hangok eredetére. A 19. században a Seneca-tó jelensége szélesebb nyilvánosságot kapott, miután James Fenimore Cooper író leírt egy mély, morajló robbanást, amely a nehéztüzérségi tűzre emlékeztetett. Azóta több ezer szemtanú számolt be egyetlen robbanásról vagy robbanássorozatról, amelyet a tó körül hallottak.

Az évtizedek során számos elmélet született a jelenség magyarázatára. A legnépszerűbb hipotézisek közé tartoztak a kis földrengések, a légkörben felrobbanó meteorok, a szuperszonikus repülőgépek által keltett lökéshullámok, a földalatti kőomlások, sőt a paranormális jelenségek is. A probléma az volt, hogy ezek közül az elméletek közül egyik sem tudta megmagyarázni az összes észlelést, különösen azokat, amelyek több száz évvel ezelőttről származnak. Miért is voltak szuperszonikus repülőgépek a 18. században?

Az áttörés a tófenék részletes tanulmányozása során történt, amelyet több amerikai egyetem tudósai végeztek. Modern térképezési módszerek segítségével akár 144 hatalmas krátert is felfedeztek a tó felszíne alatt. Némelyik körülbelül kilenc méter mély és több mint 120 méter átmérőjű. Az üledék- és vízminták elemzése metán és más gázok jelenlétét mutatta ki a tófenék alatt.

A Seneca-tó jelenségének lehetséges magyarázatai kiterjedtek a paranormális jelenségekre is. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a földalatti gázzsebek lehetnek felelősek a titokzatos robbanásokért. Évekig, akár évtizedekig a gáz nagy nyomás alatt felhalmozódik az alján lévő üledékek alatt. Egy bizonyos ponton az üledékréteg engedhet, és hatalmas metánkibocsátás következik be. A keletkező gázbuborékok a felszínre emelkednek, robbanáshoz hasonló lökéshullámot keltve. Amikor egy buborék kipukkad, a hang jelentős távolságokat is megtehet, különösen mivel a Seneca-tó a Finger Lakes régió legmélyebb tava, több mint 180 méteres mélységig.

A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy még nem fejtették meg a rejtély minden aspektusát. A mérések arra utalnak, hogy a kráterek nem bocsátanak ki folyamatosan metánt. Egyre valószínűbbé válik az a forgatókönyv, amelyben a gáz hosszú időn keresztül felhalmozódik, majd egyetlen, heves esemény során szabadul fel. Az ilyen szórványos kitörések megmagyaráznák mind a jelenség ritkaságát, mind kiszámíthatatlan jellegét. Még ezen „paranormális” aspektus nélkül is a Seneca-tó népszerű turisztikai célpont. Környéke híres a szőlőtermesztésről, és maga a tó is számos vízisportot kínál – írja a focus.pl.