Az emberek meglepően éles határt húznak az emberi tudat és a mesterséges intelligencia között – még akkor is, ha egy MI-rendszer pontosan ugyanúgy viselkedik, mint egy ember. Egy új tanulmány szerint azonban ez a különbség bizonyos szavak használatával szinte teljesen eltűnhet.
A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) kutatói azt vizsgálták, hogy az emberek milyen mértékben tulajdonítanak tudatos működést a mesterséges intelligenciának. A Cognition folyóiratban publikált tanulmányban csaknem 1100 résztvevő értékelte különböző szereplők viselkedését.
A kutatás során a résztvevők egyik csoportja olyan mesterséges intelligencia-rendszerekről kapott leírásokat, amelyek eltérő mértékben reagáltak a környezetükre. Akadtak olyan rendszerek, amelyek hangokra válaszoltak, míg mások más emberek érzelmi állapotának felismerésére is képesek voltak. Egy másik csoport ugyanazokkal a helyzetekkel találkozott, ám ezekben a szereplőket emberként mutatták be.
Az eredmények szerint mindkét csoportban tudatosabbnak ítélték azokat a szereplőket, amelyek érzékenyebben reagáltak a környezetük változásaira. Az ember és a mesterséges intelligencia megítélése között azonban ennek ellenére számottevő eltérés mutatkozott.
Különösen figyelemre méltó volt, amikor a kutatók közvetlenül arra kérdeztek rá, hogy a szereplők mennyire tekinthetők tudatosnak. Még a környezetükre leginkább reagáló MI-rendszereket is kevésbé tudatosnak tartották a résztvevők, mint a legkevésbé reagáló embereket. Vagyis önmagában az azonos viselkedés nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a résztvevők az embernek és a gépnek azonos mentális állapotot tulajdonítsanak.
Más képet mutatott a vizsgálat, amikor a kutatók kifejezetten a szereplők „tudatosságára” kérdeztek rá. Ebben az esetben az emberek és a mesterséges intelligencia értékelése jóval hasonlóbb mintázatot követett.
Louis Longin, az LMU filozófusa és a kutatás vezetője szerint a vizsgálat közvetlenül azt próbálta feltárni, miként tulajdonítanak az emberek azonos mentális állapotokat embereknek és mesterséges intelligenciáknak, ha azok ugyanúgy viselkednek.
Ophelia Deroy filozófus, a tanulmány egyik vezető szerzője rámutatott, hogy az emberek természetes módon használnak mentális állapotokra utaló kifejezéseket az MI esetében is. Ennek egyik oka, hogy ezeket a rendszereket kifejezetten úgy fejlesztik, hogy emberhez hasonló módon kommunikáljanak és viselkedjenek.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy érdemes különválasztani a környezet érzékelésére és az arra adott reakcióra vonatkozó „tudatosságot” attól a „tudattól”, amely szubjektív tapasztalatot és belső mentális életet feltételez.
A tudatosság fogalmát könnyebben kapcsolhatjuk a mesterséges intelligenciához, hiszen az megfigyelhető viselkedéshez köthető. Egy rendszer érzékelhet egy információt, reagálhat arra, majd ennek megfelelően módosíthatja a viselkedését. A tudat fogalma ennél jóval többet jelent, és közvetlenül felveti azt a kérdést is, hogy rendelkezik-e az adott rendszer bármiféle szubjektív élménnyel.
Bahador Bahrami, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint az eredmények az MI-vel kapcsolatos nyelvhasználat jelentőségére is rámutatnak. A vállalatok és a média ugyanis gyakran szándékokat, terveket vagy akár erkölcsi megfontolásokat tulajdonítanak a mesterséges intelligenciának.
A kutatás alapján azonban úgy tűnik, hogy az emberek ennél összetettebben viszonyulnak ezekhez a rendszerekhez. Nem egyszerűen ugyanazon a skálán helyezik el az MI-t és az embert: az, hogy milyen mentális képességeket tulajdonítanak nekik, attól is függhet, milyen fogalmakkal és kifejezésekkel írjuk le a működésüket.
A tanulmány mindezek mellett nem arra ad választ, hogy a mesterséges intelligencia tudatos-e vagy sem. A kutatás azt tárta fel, hogyan érzékelik és értelmezik az emberek az MI viselkedését, és miként befolyásolja ezt az a nyelvezet, amellyel a technológiáról beszélünk – írta meg a Science Daily.
