Miközben az ellenzék még mindig a napi politikai mocsárban vergődik, valami egészen rendkívüli történik a szemünk előtt. Olyasmi, ami alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit a tudományról, az innovációról és az emberi intelligencia szerepéről gondolunk – írta Facebook-bejegyzésében Tanács Zoltán.
„Az OpenAI több mint 700 matematikai kutatási kéziratot tett közzé, 372 eredménycsoportba rendezve. A világ egyik vezető AI vállalata egy új, még nem nyilvános mesterséges intelligencia-modellje segítségével több száz esetben állított elő új matematikai eredményeket” – írta a miniszter.
Egy-egy eredményhez átlagosan mindössze 3 órányi ChatGPT Pro-egyenértékű számítási kapacitásra volt szükség.
A jelenség már nevet is kapott: Mathocalypse. Matematikai apokalipszis.
„Nem azért, mert vége a matematikának. Hanem mert talán vége annak a korszaknak, amikor természetesnek tekinthettük, hogy az új tudományos felismerések kizárólag az emberi elméből születhetnek” – írta.
„Néhány konkrét példa az MI által előállított kutatási eredményekből:
* Prímszámok: új eredmények a prímszámok eloszlásának megértéséhez kapcsolódó matematikai kérdésekben.
* A π szám: új eredmény arról, milyen pontosan közelíthető meg a π közönséges törtekkel.
* Geometria: előrelépések a sokdimenziós testek térfogatával kapcsolatos, régóta kutatott matematikai problémákban.
* Algebra: ellenpéldák évtizedek óta fennálló matematikai feltevésekre.
* Számítástechnika: új eredmények arról, mely problémák megoldása különösen nehéz a számítógépek számára.
* Kvantumfizika: új matematikai eredmények a kvantumrendszerek mágneses viselkedésének leírásában.
* Plazmafizika: új matematikai bizonyítások a töltött részecskék és elektromágneses mezők viselkedését leíró egyenletekkel kapcsolatban” – sorolta a miniszter.
„A bizonyítások jelentős részét már a Lean nevű matematikai rendszerrel is formalizálták, amely lehetővé teszi a logikai helyesség gépi ellenőrzését. Fontos ugyanakkor, hogy a publikált eredmények független tudományos ellenőrzése még folyamatban van, tehát nem tekinthető valamennyi probléma véglegesen megoldottnak” – magyarázta a politikus.
„De már az eddigi eredmények is arra utalnak, hogy az emberi tudomány történetének egyik legnagyobb fordulópontjához érkeztünk.
Évszázadokon keresztül a legnagyobb tudósok éveket, olykor évtizedeket töltöttek egy-egy probléma megoldásával. Most megjelent egy technológia, amely akár órák alatt képes új tudományos eredményeket előállítani.
Mi lesz a tudós szerepe, ha az MI gyorsabban bizonyít, modellez és fedez fel új összefüggéseket? Hogyan változik meg az innováció, ha az új gyógyszerek, anyagok és technológiák kifejlesztésében a mesterséges intelligencia válik az egyik legfontosabb alkotóerővé?
Meggyőződésem, hogy nem az ember válik feleslegessé. De a szerepünk alapvetően átalakul.
Egyre kevésbé az lesz a meghatározó, hogy ki képes a leggyorsabban megtalálni a megoldást. Sokkal inkább az, hogy ki képes a megfelelő kérdéseket feltenni, az eredményeket megérteni, ellenőrizni és felelősen felhasználni. A humán kontroll megtartása alapvető fontosságú.
Nem elegendő a meglévő oktatási, kutatási és innovációs rendszerünket egy kicsit hatékonyabbá tenni. Magát a tudományos kutatás és az innováció működését kell újragondolnunk.
Magyarország számára ez egyszerre történelmi lehetőség és óriási felelősség. A mesterséges intelligencia olyan tudományos és innovációs képességeket tehet elérhetővé egy kisebb ország számára is, amelyek korábban csak a világ leggazdagabb intézményeinek álltak rendelkezésére.
Ezért Magyarországon jelentős beruházásokkal készülünk a mesterséges intelligencia korszakára:
* 500 millió euróval fogunk hozzájárulni az európai AI Gigafactory programhoz, hogy Magyarország is hozzáférjen a legfejlettebb MI-számítási kapacitásokhoz.
* Jelentős összegeket tervezünk fordítani a hazai szuperszámítógépes infrastruktúra fejlesztésére.
* Saját, szuverén magyar MI-megoldásokat fejlesztünk a közigazgatás, a kutatás és a gazdaság számára.
* A digitális és MI-kompetenciáinak fejlesztését tűzzük ki célul, az iskoláktól a közigazgatáson át a vállalkozásokig.
A mesterséges intelligencia arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, mi az ember szerepe a tudományban, a gazdaságban és végső soron a jövőben.
És ebben a jövőben Magyarországnak nem követőnek, hanem alakítónak kell lennie” – írta közösségi oldalán a tudományos és technológiai miniszter.
