Kultúra
Szenvedéstörténetek emlékezete
A Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be Budapesten
Részleteket mutattak be tegnap Budapesten azokból a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmekből, amelyek a Gulág Emlékbizottság támogatásával készülhettek el. Az eseményen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a Galgóczy Árpád és Koós Ottó gulágtúlélőkről szóló, valamint Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye alapján készült filmalkotások hitelesen mutatják be az 1944-ben és 1945-ben történteket.
A 2015-ben kezdődött Gulág Emlékév február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján ér véget. Az emlékév záróelemeként építik fel a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékparkot, valamint a szovjet megszállás áldozatai előtt tisztelgő központi emlékművet a fővárosi Szabadság téren – mondta el Latorcai Csaba. Ha Magyarország a 21. században sikeres akar lenni, elengedhetetlenül szükséges nemzeti önképének feltárása, újragondolása és nem egy esetben átformálása. Ezért a magyar kormány célja a reális nemzettudat kialakítása, amely méltón emlékezik meg történelmünk minden áldozatáról és jelentős személyiségéről – fogalmazott. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba.
Kitért arra is: a recski kényszermunkatábor helyén működő emlékpark 5,6 milliárd forintból újulhat meg, a kistarcsai internálótábor központi épületében mintegy félmilliárd forintból alakítanak ki kiállítóhelyet és könyvtárat. Az egykori ceglédi gyűjtő- és elosztótábor – ahol mintegy 200 ezer hadifogoly és kényszermunkára internált civil fordult meg – helyén 550 millió forintból hoznak létre múzeumot.
Galgóczy Árpád magyar gulág-túlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá.
Az eseményen Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogvatartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza.
Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez.
Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be.
A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak.
A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória játssza.
A 2015-ben kezdődött Gulág Emlékév február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján ér véget. Az emlékév záróelemeként építik fel a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékparkot, valamint a szovjet megszállás áldozatai előtt tisztelgő központi emlékművet a fővárosi Szabadság téren – mondta el Latorcai Csaba. Ha Magyarország a 21. században sikeres akar lenni, elengedhetetlenül szükséges nemzeti önképének feltárása, újragondolása és nem egy esetben átformálása. Ezért a magyar kormány célja a reális nemzettudat kialakítása, amely méltón emlékezik meg történelmünk minden áldozatáról és jelentős személyiségéről – fogalmazott. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba.
Kitért arra is: a recski kényszermunkatábor helyén működő emlékpark 5,6 milliárd forintból újulhat meg, a kistarcsai internálótábor központi épületében mintegy félmilliárd forintból alakítanak ki kiállítóhelyet és könyvtárat. Az egykori ceglédi gyűjtő- és elosztótábor – ahol mintegy 200 ezer hadifogoly és kényszermunkára internált civil fordult meg – helyén 550 millió forintból hoznak létre múzeumot.
Galgóczy Árpád magyar gulág-túlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá.
Az eseményen Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogvatartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza.
Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez.
Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be.
A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak.
A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória játssza.