Sisakpótlás öregített vörösrézzel

Hetven év után ismét ilyen lesz a látkép (Forrás: Fortepan - Budapest Főváros Levéltára)

Az eredetileg görög, ám a második világháború utáni évektől orosz ortodox egyházi tulajdonban lévő pesti Nagyboldogasszony-székesegyház újjáépítése a közeljövőben befeje-ződhet.

Mint arról lapunk is beszámolt már, a napokban aláírták a felek a százmillió forintos kormányzati támogatásról szóló szerződést. Így az ideiglenes – sokan azt hitték, végleges – sisakja miatt „ceruzatornyúnak” becézett templom visszakaphatja az Ybl Miklós tervezte vörösréz díszeit a meglévő északi torony alapján.

Lapunknak a fővárosi műemlékekért tevékenykedő Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze, Korompay Katalin elmondta: ezután már csak a homlokzat felújítása lesz hátra, ami az újjáépítést egységessé teszi, de erre újabb támogatás lesz szükséges.

Mint felidézte, a szervezet tizenhat éve küzd a torony rekonstrukció-jáért, hiszen az UNESCO világörökségi listájára felvett Duna-partok látványához méltatlan volt a „féloldalas” épület. Mert bár talán sokan a fiatalabbak közül azt hitték, hogy mindig is egytornyú volt, valójában a második világháborúban semmisült meg a déli tornya, orosz aknatűz következtében.

Amikor a pesti görögség Jung József tervei alapján 1784-ben megépíttette copf stílusú templomát, a pénz elfogytával csak kis sátortetőkkel fedték le a két tornyot. Majd a kiegyezés után, a pesti Duna-partok fejlesztése idején a korszak talán legnagyobb mestere, Ybl Miklós tervezte meg a főhomlokzat átalakítását és a tornyok kiépítését. A kissé neoreneszánsz ízű új arculat ékessége lett a vörösrézből készített, rendkívül összetett két toronysisak.

A második világháborús sérülést követően statikai okokból a templomhajó főpárkányáig visszabontották a félig leomlott déli tornyot. Korompay Katalin emlékeztet arra, hogy a városképért harcoló műemlékeseknek 1972-ben sikerült elérniük, hogy legalább az első emeletét építsék vissza. Az alapítvány a műemléki és városképi szempontból is tarthatatlan helyzet miatt 2000-ben kereste meg az ortodox egyházat, majd a bécsi főhatóságukkal megállapodva elkészíttették a torony újjáépítésének engedélyezési terveit.

Miután erre megszületett a jóváhagyás, állami és fővárosi forrásokra pályáztak, ám egy időre megakasztotta a folyamatot a görög és az orosz egyház közötti per, amelyet a templom birtoklásáért indítottak (előbbiek igényét 2003-2004-ben elutasították a bíróságok).

Aztán tíz évvel ezelőtt a kulturális tárca támogatást adott a kiviteli tervekre, a templom vezetése pedig egy ismert orosz céget megnyert az ügynek, amely finanszírozta a torony 2010-re elkészült rekonstrukcióját – meséli Korompay Katalin.

Az Archikon építésziroda Ybl-díjas tervezői (Nagy Csaba, Pólus Károly) által készített terv alapján a meglévő toronnyal mindenben egyező formában 2008-ban falazták fel a toronytestet. Két évvel később pedig beemelték a sisak előre összeszerelt fém tartószerkezetét, amely a díszműbádogos vörösrézfedés alapja – ez a tetőváz lett az a bizonyos „ceruza” a pesti népnyelvben. Ismét teltek az évek, de most végre úgy tűnik, az újabb támogatásnak köszönhetően hetven év után visszanyeri Ybl Miklós által tervezett formáját a templom, és egyik ékességét a budapesti világörökség.

Érdemes lesz követni a munkákat – mutat rá Korompay Katalin. Már a mintavétel is különleges lesz, amikor az északi toronyról le kell venni egy-egy spiáterből készült öntvényrozettát vagy -füzért. De az új, fényes, vörös fedésnek a régi, már patinás sisakkal való összhangba hozása is az ilyen ritka esetekben szükséges különleges eljárást kíván.