A Kárpát-medencében élő népeknek a sajátjuk mellett van közös történetük is – mutatott rá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap, a nemzetközi roma napon. A cigányságról szóló új oktatási segédanyag bemutatóján arról is beszélt a politikus, hogy fontos egymás megismerése, ez az együttélés záloga. Az emléknapon az ország több pontján zajlottak programok, és megkezdődött az 1956-os forradalom roma hőseire való emlékezés is.
Ha azt akarjuk, hogy a magyarországi cigányok, romák részei tudjanak lenni a magyar társadalomnak és jövőnek, akkor az egyik legfontosabb feladat, hogy megismerjük egymást, a megismerés az együttélés záloga – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere tegnap, a nemzetközi roma napon. Balog Zoltán egy új, a roma holokauszthoz kapcsolódó oktatási segédanyag, a Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek című kötet bemutatóján vett részt, a Roma Sajtóközpont és a Terror Háza, valamint a minisztérium szervezésében.
A Közös múlt, közös jelen, közös jövő című eseményen a miniszter a távirati iroda tudósítása szerint azt is hangsúlyozta, hogy a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő népcsoportoknak, népeknek, nemzeteknek a sajátjuk mellett van egy közös történetük is. Mint rámutatott, a jövőbeni együttélés azon fog múlni, hogy mit tanulnak a gyermekek az iskolában. A kötethez fűzött ajánlójában a miniszter úgy fogalmaz: „Honfitársainknak nevük van és arcuk. így már emlékezhetünk rájuk. Az ő történetük a mi történetünk is.”
Orsós Anna romológus, egyetemi tanár pedig arról beszélt a bemutatón, hogy megkezdődött már a hazai tankönyvek átdolgozása, de a cigányság történetéről még mindig kevés információt kapnak a diákok. Porogi András, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója azt emelte ki, a segédanyag a korosztály igényeihez, felhasználói szokásaihoz alakított.
Az eseményen, amelyen Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza vezetője is jelen volt, elhangzott, hogy elkészült tíz, az 1956-os forradalom roma hőseinek emléket állító négy-hat perces kisfilm, amelyeket huszonöt másodperces tévéspotok mellett a Terror Háza Múzeum honlapján is megtekinthetnek az érdeklődők. A forradalom évfordulójára rendezett programsorozat részeként pedig plakátok láthatók a következő napokban Budapesten, a nagykörúti villamosmegállókban 1956 roma hőseiről (képünkön). Békés Márton, az intézmény kutatási igazgatója korábban arra emlékeztetett a távirati iroda tudósítása szerint: a forradalom és szabadságharc résztvevőinek hat-nyolc százaléka cigány származású volt.
A nemzetközi roma nap alkalmából tegnap Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt közölte: az idén is elindítja a kormány az ötvenmillió forintos keretösszegű roma kulturális pályázatot. A nyertesek ezzel közelebb hozhatják a többségi társadalomhoz a romák művészetét, ezáltal erősítve az összetartozás és a közösségteremtés kultúráját. Arra is rámutatott, hogy a roma kultúra régóta szerves része a magyarnak, sőt, alkotásai egyetemes értékeket is közvetítenek. Rá kell irányítani a figyelmet arra is, hogy nagyon sok fiatal roma művész él jelenleg is az országban, és gazdagítja a magyar kultúrát – fűzte hozzá. A politikus este megnyitotta a Cigánykerék – Roma Értékek Fesztiválja elnevezésű eseményt is, amely a budapesti Dürer központban zajlott.
A nemzetközi roma napot az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján minden évben április 8-án tartják, annak emlékére, hogy 1971-ben Londonban e napon rendezték meg a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép zászlaját és himnuszát, majd hivatalossá tették a romani nyelvet is.
Az idén első alkalommal az Európai Parlamentben is megünnepelték ezt a napot, hazánkban pedig a Roma Sajtóközpont szervezésében, civilszervezetek, egyházak, a Jezsuita Roma Kollégium, a Párbeszéd Háza, mozik, éttermek és más magáncégek közreműködésével Budapesten és vidéki városokban zajlottak és még zajlanak programok. Az események között szerepelt roma kvíz, cigány bazár, gasztronómiai bemutatók – így például éttermekben elérhető roma menük –, verskommandó, filmvetítések, városi séták, ökumenikus imák és szimpóziumok, valamint divatbemutató és az Aranypánt-díj átadása. Ez utóbbin a civilszervezetek által jelölt, a szűkebb és tágabb közösségért sokat tevékenykedő roma személyiségek közül az vehette át az elismerést, akire az interneten a legtöbben szavaztak.
A díjat Péli Tamás festőművész szavairól nevezték el, aki egyszer azt mondta: „Homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom”. Ezt idézte a nemzetközi roma nap alkalmából kiadott közleményében Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogaiért felelős ombudsmanhelyettese is. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom szerves részét képezi a cigányság, az ismert művészeken és sportolókon kívül szaktudásukkal, szorgalmukkal, hazaszeretetükkel több százezer magyar roma ember is Magyarország felemelkedéséért dolgozik napról napra.
