Egész napos konferenciát tartottak Mátyás király életéről a Hegyvidék Galériában, ahol történészek és régészek számoltak be a legfrissebb kutatási eredmények alapján többek között a magánéletéről és rejtélyes haláláról.
Mátyás király születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója, valamint a XII. kerületnek az uralkodóhoz kapcsolódó múltja alkalmából egész napos kultúr- és helytörténeti konferenciát rendeztek a minap a budapesti Hegyvidék Galériában.
C. Tóth Norbert történész Szilágyi Erzsébetről tartott előadásában elmondta: érdekes, hogy eddig nem íródott tudományos monográfia Mátyás anyjáról. Ennek oka az lehet, hogy a politikai szerepe nem volt mérvadó. Kiemelte, hogy Szilágyi Erzsébet tartózkodási helyeiről a levelezéséből értesülhetünk, amelyből kiderül, hogy a legtöbb időt Budán és Óbudán töltötte. Mint a történész rámutatott, budai lakhelye a Szépilona területen lehetett, amelyet nagyobb összegért bérelt. Majd miután 1484 júliusában elhunyt, Mátyás minden neki adományozott birtokát visszavette.
Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi fiókintézménye, a Mátyás Király Múzeum igazgatója előadásában megjegyezte: az uralkodó Aragóniai Beatrixszal 1476-ban kötött házassága után nem sokkal építtette át az Anjou-kori palotát. A fényűző épületegyüttesben pénzverde és ötvösműhely is működött. A szakember hozzátette, a visegrádi palotával Mátyás a hatalmát, gazdagságát reprezentálta a világ előtt.
Fedeles Tamás történész, a Pécsi Tudományegyetem docense Mátyás magánéletéről számolt be. Mint mondta, Mátyást nem vették komolyan a politikai életben, ezért fontos volt, hogy előnyös házasságot kössön. Cillei Erzsébetet 1451-ben jegyezte el, de az esküvőre Erzsébet 1455-ös halála miatt nem került sor. Podjebrád Katalint feleségül vette ugyan, de a királyné 1464 tavaszán belehalt a szülésbe. Ezután született meg Barbara Edelpöck polgárlánytól törvénytelen fia, Corvin János 1473-ban.
A feltűnő szépségéről híres Aragóniai Beatrixért Mátyás rajongott, a királyné az uralkodó intellektuális partnere is volt. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem lehet gyermekük, a király ettől kezdve mindenáron Corvin János örökösödését kívánta biztosítani, ezért 1479-től hatalmas birtokokat, valamint címeket adományozott neki. A fiú az apja halálakor már az ország legnagyobb földbirtokosa volt – mutatott rá Fedeles Tamás. Kanyó Ferenc történész előadásában Mátyás halálát a tényeken és tévhiteken keresztül mutatta be. Mint mondta, Bonfini feljegyzése szerint egy mérgezett füge végzett a királlyal. Az orvostörténészek vizsgálatai azonban igen ellentmondásosak, egyesek szerint gutaütést kapott, mások mellkasi vagy gyomorbetegségre gyanakodnak.
Az uralkodó negyvenhét éves is elmúlt, amikor 1490-ben Bécsben életét vesztette – ezzel pedig a középkorban már nem számított fiatalnak. Viszont élete utolsó éveiben orvosi kezelésre szorult elhatalmasodó köszvénye miatt – mesélte a történész. Kanyó Ferenc hangsúlyozta, hogy valószínűsíthetően természetes okokból halt meg, azonban nincs vizsgálható holttest, illetve pontos források sem állnak rendelkezésre.
