Megkezdődött a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budai Millenáris Teátrumában, a megnyitón az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán mondott köszöntőt, üdvözölve a meghívott díszvendéget, Jostein Gaardert, valamint a fesztiválra érkező szlovák kollégáját, Marek Madaric tárcavezetőt és a szlovák írókat.
„Az idő igaz, / S eldönti mi nem az.” Balog Zoltán ezzel a Petőfi Sándor-idézettel indította beszédét az idén huszonhárom éves Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján tegnap, a budai Millenáris Teátrumában. „Huszonhárom még gombócból is sok” – tette hozzá, utalva arra, hogy csak az igazán fontos események tudnak fennmaradni negyed évszázadon át. Külön kitért a fesztivál fejlődésére is, amelynek köszönhetően a budapesti esemény mára az egyik legfontosabb hazai irodalmi programmá vált, de nem csekély a nemzetközi jelentősége sem. A tárcavezető megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónkról, akitől ma vesznek végső búcsút a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Örömét fejezte ki, hogy Szlovákia az idei díszvendég: Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a huszadik század darabokra törte térségünket, de a rendszerváltozást követően kaptunk egy esélyt arra, hogy a szabadság és a béke jegyében működjünk együtt a környező országokkal. Kitért arra is, hogy a mai napnak köszönhetően pedig jelentősen nőtt azoknak a könyveknek a száma, amit a szlovákokkal együtt tudunk olvasni. Üdvözölte a díszvendég írót is, a norvég Jostein Gaardert, aki a tárcavezető szerint „a filozófia nehezen megérthető világát nyitotta meg a fiatalok számára”.
Ezt követően Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter hazája nevében megköszönte a lehetőséget, hogy az idén Szlovákia lehet a könyvfesztivál díszvendége. „Igyekeztünk a szlovák irodalmat a magyar közönséghez eljuttatni” – mondta, utalva az ebben rejlő kihívásokra is, és örömét fejezte ki, hogy a magyar kiadók mennyire közreműködőnek mutatkoztak a szlovák szerzők kiadásában. Elmesélte, hogy egy átlagos évben két-három szlovák művet szoktak magyarra fordítani, ezzel szemben az idén ez a szám negyvenre növekedett, hála a fesztiválnak. Külön kiemelte a fordítók munkáját ezzel kapcsolatban, és arra is rámutatott, hogy mindez nem sikerülhetett volna a magyarok érdeklődése nélkül. Ez az érdeklődés pedig szerinte a két nemzet jó kapcsolatából, az emberi, mentális és történelmi közösségéből fakad. Az irodalmi együttműködés által szerinte a két ország jobban megértheti egymást, és kialakulhat a kölcsönös barátság és tisztelet. Végezetül azt is elárulta, hogy éppen Esterházy Péter Harmonia Caelestis című művét olvassa.
A nyitóprogram első harmadát a Csellómánia kamaraegyüttes komolyzenei koncertje zárta, majd az idei Budapest Nagydíj nyertese, Jostein Gaarder lépett a színpadra. Az immár hagyományos pódiumbeszélgetésen Szabó T. Anna költő kérdezte őt műveiről, írói karrierjéről és környezetvédelmi tevékenységéről, bevezetésképp elmondva, hogy a magyar olvasók mennyire szeretik és értékelik Gaarder könyveit, valamint hogy sokan örülnek új regényének, az Anna világának is. Három témáról beszélgetett a szerzővel, melyek szerinte központi jelentőségűek a norvég író életművében: a tudásvágyról, az oktatásról és a környezetvédelemről. Kezdetnek fölolvasott egy rövid részletet Kipling Az elefántkölyök című meséjéből, mely arról szólt, hogy lett a kíváncsi elefántnak ormánya. „Miért kíváncsiskodunk?” – tette fel végül első kérdését a norvég írónak. Gaarder láthatólag örült a felvetéseknek. „Kíváncsinak születünk” – jelentette ki. A kíváncsisághoz szerinte nem kell költőnek vagy filozófusnak lenni, a gyerekek ösztönösen kérdeznek rá a körülöttük lévő világra. Azt is elmondta, akinek van gyereke, az biztosan tudja, hogy ezek a kérdések milyen veszélyesek lehetnek, és hogy néha mi felnőttek nem is tudjuk, mit válaszoljunk nekik. Elárulta, vele gyakran előfordul, hogy szomorú lesz, ha nem tud válaszokat adni, többek között ezért is kezdett el a gondolkodásról írni.
Azt is elmesélte: bár többször megígérte magának, hogy nem fog többé tudományos dolgokról írni, ennek ellenére az Anna világa és a Norvégiában megjelent legújabb könyve (A bábos) is a környezetünkről szól. Azt is hozzátette, hogy az ilyen típusú regényeket lehetetlen jól megírni, főleg anélkül, hogy moralistának ne bélyegezzék. Szabó T. Anna felvetésére, hogy az Anna világa egy ijesztő, ám mégis bátorító, optimista könyv, a norvég szerző úgy fogalmazott: nem lát más lehetőséget a jövőbe vetett optimizmussal szemben, mivel a pesszimizmus, bár sokszor vonzóbb, valójában csak egy másik szó a lustaságra. Az író természetesen arra is kitért, milyen megfontolások vezették arra, hogy megírja az Anna világát, amelynek középpontjában a bolygó megóvása áll. Azt is elárulta, miért szeret fiatal lányokat főszereplőnek megtenni: szavai szerint a fiatal nők számára általában az a fontos, hogy megértsenek valamit, a férfiak viszont inkább megértetni szeretnék magukat. Mint hozzátette, nem véletlen, hogy a bölcsességhez az európai gondolkodás mindig társított egyfajta női aspektust, így nőként ábrázolták már az ókori görögök is. Az esemény végén sor került a Budapest Nagydíj átadására. Gaarder az elismerést Kocsis András Sándortól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől és Szalay-Bobrovniczky Alexandra budapesti főpolgármester-helyettestől vehette át, a laudációt pedig Dragomán György író mondta.
Kamaszregénybe írt segélykiáltás
Jostein Gaarder norvég író az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A Sofie világának népszerű szerzője új könyvével ismét a fiatal felnőtteket célozta meg, azt a generációt, amely még tehet valamit a környezetszennyezés és a globális felmelegedés okozta károk megelőzésért. Az Anna világa egy kamaszregénynek álcázott segélykiáltás, amely a mese és a varázslat segítségével hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre.
A regény főhősét, a tizenhat éves Annát szokatlanul erős fantázia és érzékenység jellemzi. Olyannyira izgalmas és valószerű álmai, víziói vannak, hogy sokszor ő maga sem tudja elválasztani képzeletének szüleményeit a valóságtól. Tizenhatodik születésnapjára virradóra különös álmot lát: 2082-ben találja magát, saját dédunokája, Nova bőrében. Egy olyan világgal szembesül, ahol az időjárás embertelensége miatt naponta több állatfaj is kihal, és az elárasztott vagy elsivatagosodott területekről érkező „klímamenekültek” tömegesen vándorolnak be hazájába, Norvégiába. Az álomból felébredve barátjával, Jonasszal azon kezd munkálkodni, hogy megelőzhesse a bajt.
Különleges disztópia ez a kötet, amikor a jövőbe tekint, nem az elképesztő mértékű technológiai fejlődést és az azzal járó társadalmi átalakulás problémáit látja, hanem a környezetváltozás lehetséges következményeire fókuszál. Így a realitásánál fogva sokkal súlyosabb, mint bármely más ilyen típusú könyv.
Gaarder regényének középpontjában a következő generációk iránti kollektív felelősségünk áll. „Nincs tehát jogunk olyan Földet magunk után hagyni, amely csekélyebb értékű, mint az a bolygó, amelyen nekünk élnünk adatott” – írja egy helyütt. A regény cselekményét a szerző sokszor igazolt adatokkal és valós tényekkel alátámasztott, ám fiktív cikkekkel szakítja meg: ezektől komoly környezetvédő könyv az Anna világa, másrészt azonban ezek a regény cselekményét újra és újra megtörik, hiszen nem épülnek be szervesen a történetbe. Talán ennek is tudható be, hogy a történet viszonylag egyszerű marad, nincs igazán íve, és a szereplők jellemfejlődéséről sem tudunk meg túl sokat.
Izgalmas, ahogy a szerző keveri valóság és képzelet, jelen és – lehetséges – jövő párhuzamos dimenzióit. Az egymásra vetített síkokkal játszva egyszerre ír tudományos, etikai, filozófiai és mesemondói szemszögből, a tények és adatok mellé így bőven elférnek a képzelt események, az időutazások és a varázslatok is.
Az Anna világa gondolatébresztő regény, Jostein Gaarder a két főszereplőn keresztül a most még talán nem látható, lehetséges jövőről beszél, voltaképp felszólítva az olvasót is a cselekvésre.
Pályakép
Jostein Gaarder norvég író, novellista és gyerekkönyvszerző 1952-ben született Oslóban. Sokáig filozófiatanárként dolgozott, ennek is köszönheti leghíresebb regényét, a Sofie világát (1991), amely hatvan nyelven jelent meg, és több mint negyvenmillió példányt adtak el belőle. A nemzetközi áttörés óta csak az írásnak szenteli életét, viszont rendszeresen foglal állást társadalmi, politikai és emberjogi kérdésekben. Elkötelezett környezetvédő. Feleségével 1997-ben megalapította a Sofie-díjat, amely a legnagyobb jelentőségű nemzetközi környezetvédelmi fejlesztések elismerésére szolgált. Több norvég és nemzetközi elismerést kapott, hazájában lovaggá is ütötték. Számos kötete olvasható magyarul, többek között a Sofie világa, A kártya titka, A történetárus, A narancsos lány, a Karácsonyi rejtély és a Vita Brevis.
Röviden
Konferenciák, kerekasztal-beszélgetések péntektől vasárnapig
- A szlovák díszvendégséghez kapcsolódva főleg a B1 standon zajlanak könyvbemutatók, felolvasások, beszélgetések, de a Millenáris más helyszínein is lesznek rendezvények.
- A koncertek, színpadi előadások mindennap a Millenáris parkjában lesznek, a gyerekprogramok pedig jellemzően a Gyerek(b)irodalom elnevezésű helyszínen
- A könyvfesztivál ideje alatt kiállítások is várják a látogatókat: a B épület Galériájában a Pozsonyi Illusztrációs Biennálé 1967 és 2015 közötti, elismerésben részesült szlovák alkotóinak munkáit, a Valami még készül című új művészkönyveket bemutató válogatást, valamint a Tendenciák az illusztrációban elnevezésű kiállítást lehet megtekinteni. A B9 és a D31 standokon a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének tárlatai láthatók, a D épület Galériájában pedig a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem grafikai tervezés szakos hallgatóinak alkotásai, amelyek a kétnyelvű, szlovák-magyar nagyszótárhoz készültek.
Április 22., péntek
- A Föld napja címmel, 15 órától konferencia lesz a globális felmelegedésről, a fesztivál díszvendége, Jostein Gaarder tart előadást az Osztovits Levente Teremben
- Szlovákia díszvendégségéhez kapcsolódóan európai írótalálkozó lesz 10 és 17 óra között az Európa Pontban. Délelőtt mások mellett Pavel Vilikovský, Martin Bútora, Martin M. Šimečka, Miroslava Vallová és Katarina Kucbelová részvételével zajlik beszélgetés, 11.30-tól pedig az Európai Unió irodalmi díjasai közül mások mellett a dán Kristian Bang Foss, a szlovák Jana Beňová, a szerb Ugljesa Sajtinac, a bosnyák Faruk Sehic és Horváth Viktor beszélget az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, a siker és az irodalmi kvalitás összefüggéseiről. A növekvő Kelet-Nyugat, Észak-Dél megosztottság Európában címmel, 14 órától beszélgetnek német, szlovák, francia, holland, cseh, lengyel, szlovén és olasz alkotók Barna Imre vezetésével, majd szintén több külföldi alkotó beszélget a „vándorló fiatal írókról”.
Április 23., szombat
- Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja címmel zajlik program a Lázár Ervin Teremben, számos külföldi – például német, cseh, szlovák, svájci, lengyel, osztrák és holland – és magyar író részvételével. A két pódiumbeszélgetést Forgách András és Gács Anna vezeti
- A Könyvtáros Klubban 11 órától Barangolás a gyermekírók és gyermekkönyvek világában címmel zajlanak programok. Mások mellett Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Vig Balázs meseíró és Varga Bea író, kreatívírás-oktató részvételével.
- A külső színpadon 11 órától délig, a szlovák díszvendégség részeként, Bartók és A fából faragott királyfi címmel, interaktív zenés előadás lesz gyerekeknek, majd 13 órától a Kempelen Biomatic Orchestra koncertje várja az érdeklődőket szlovák, magyar és német dalokkal. Verslavina címmel pedig 15 órától verses-zenés műsort tartanak mások mellett Szabó T. Anna, Lackfi János, Jónás Tamás, Kiss Judit Ágnes és Tóth Krisztina részvételével.
Április 24., vasárnap
- A Budai-díjakat és Az év hangoskönyves hangja díjat 13 órakor adják át az Osztovits Levente Teremben
- A kortárs science fiction és fantasy irodalomról 13.30–tól lesz beszélgetés a Supka Géza Teremben
- A B1 standon 16 órától a szlovák díszvendégség részeként fordítói és kiadói kerekasztalhoz ülnek a könyvfesztiválra megjelenő harminc szlovák könyv fordítói és kiadói
- A külső színpadon 11 órától a Déviation Positive zenekar koncertje, 13 órától ismét a Kempelen Biomatic Orchestra dalválogatása várja a látogatókat, 15 órától pedig Irodalmi cirkusz címmel szlovák költők, színészek és akrobaták közreműködésével lesz előadás.
- A Teátrumban 17 órától a hagyományokhoz híven az idén is Születésnapi Irodalmi Szalon lesz, a kerek születésnapjukat ünneplő, hatvanévesnél idősebb alkotókat köszöntik beszélgetésekkel, felolvasásokkal. A meghívottak között van a kilencvenéves Vasadi Péter, a nyolcvanöt éves Czigány György és Szakonyi Károly, a nyolcvanéves Bodor Ádám, Buda Ferenc, Csukás István és Kabdebó Lóránt, a hetvenöt éves Végel László, a hetvenéves Bereményi Géza, Karádi Éva, Radnóti Sándor és Spiró György, valamint a hatvanöt éves Györe Balázs, Kukorelly Endre, Markó Béla és Tóth Erzsébet.
