Freskókat és domborműveket avattak Debrecenben

Ünnepi istentisztelettel megkedődött a reformáció jubileumi emlékéve

Kultúra
  • 2017.01.31. - 13:36

Freskókat és domborműveket avattak a reformáció 500 éves jubileuma, a Tiszántúli Református Egyházkerület fennállásának 450. évfordulója alkalmából kedden Debrecenben, a Református Kollégium általános iskolájának épületében. A Déri Múzeumban Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyílt kiállítás.

debrecen freskó
Debrecenben megnyitották a reformáció jubileumi emlékévét
A Magyar Református Egyház reformációi jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a debreceni Református Nagytemplomban kedden délután. A szertartást megelőző sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: 500 éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, amely a közösségi egyházat meg akarta újítani. Hozzátette: a reformáció 500., és a Kárpát-medence reformátussága és saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartanak az idén itthon és a határon túl, amelyekről a reformacio.500 honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. A püspök kiemelte a programok közül a református és az evangélikus egyház tervezett budapesti együttes ülését, amelyre első alkalommal kerül majd sor. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a kormány emlékbizottságot hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a reformáció értékeire. Méltatta a református egyháznak a közfeladatok átvállalásában betöltött fontos szerepét, amit különösen a közoktatásban betölt. Soltész Miklós hozzátette: a kormány iskola-felújítási programja keretében nagyszámú egyházi oktatási intézmény felújítása kezdődött, illetve kezdődik meg az idén, több helyen pedig új egyházi iskolákat építenek. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város mindent a reformátusoknak köszönhet, "a reformáció, a reformátusok tették naggyá Debrecent". A polgármester szerint az európai reformáció központjai, az európai reformáció városai mindig a kultúra fővárosai voltak. "Erre a történelmi tradícióra, Debrecennek a Református Kollégiumon keresztül a magyar nyelvre, népművelésre és  a magyar irodalom itt tanult számos kiválóságára építve szeretnénk, ha városunk, a reformáció városa 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lenne" - tette hozzá. Fekete Károly tiszántúli református püspök arról beszélt, hogy az évfordulón párbeszédre hívják a testvéregyházakat, hogy történeteiket megosztva kerüljenek igazán sorsközösségbe egymással és a Krisztus-történettel. A jubileumi programok közül kiemelte "A Szentírás vándorútját a Tiszántúlon", amelynek keretében az egyházkerület több mint négyszáz gyülekezetében olvasnak fel egy-egy részt az alkalomra készült díszkötésű bibliából, így év végére a biblia teljes szövege "hangos könyvvé válik".

A Déri Múzeumban Bethlen Gáborról nyílt kiállítás

Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyitottak meg kiállítást a Magyar Református Egyház jubileumi emlékéve keretében kedden a helyi Déri Múzeumban. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere megemlékezésében kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem többször járt Debrecenben, több alkalommal erősítette meg a város kiváltságait, s a tűzvészben leégett András templom újjáépítése érdekében lemondott a város egy évi hűbéri díjáról, s az építkezést saját vagyonából is támogatta.

Fekete Károly püspök arról a hármas örökségről beszélt, amelyet a debreceni reformátusok köszönhetnek Bethlen Gábornak. Ő rendelte el a debreceni kollégiumi diákok tógaviseletét, amellyel "Erdély színeibe öltöztetett bennünket" - mondta a püspök hozzátéve: útmutatásával pedig - tudománnyal és fegyverrel harcolunk -, "belső, lelki öltözetet adott" a lelkipásztoroknak. Végezetül megörökölték Bethlen híres mondatát, amelyet a halálos ágyán vetett papírra: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?".

Kató Béla erdélyi református püspök a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy "Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ünnepelhető". Az erdélyi fejedelem, bár maga a református értékek szerint vezette Erdélyt, megkövetelte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődlegesnek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette - mondta. Kató Béla felidézte: a protestánsok összefogása mellett Bethlen Gábor a katolikusokat, de még a román ortodox egyházat is támogatta. Nevéhez fűződik a gyulafehérvári román főiskola alapítása és a biblia román nyelvű fordítása is.

Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak "a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék".A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett kamaratárlaton Bethlen-karbeli erdélyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők február 26-ig. 

Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében. 

Reklám