„A futball korunk legfontosabb lenyomata”

Első magyarul is megjelent könyvében Juan Villoro többek között azt kutatja, vajon Messi vagy Ronaldo nagyobb játékos, mi volt Guardiola titka a Barcelonánál, hogyan hagyhatott ki három büntetőt egyetlen meccsen Martín Palermo vagy hogy mi köti össze Piquét és Shakirát. A kötet írásait - melyek az esszé és a narratíva között egyensúlyoznak - a szerző válogatta a futballról szóló, legfontosabb cikkeiből, értekezéseiből.

Juan Villoro az MTI-nek emlékeztetett arra: a showbusiness korát éljük és ebben a futball az egyik legfontosabb látványosság. Ahhoz, hogy megértsünk egy korszakot, a legegyszerűbb megvizsgálni, hogy mi szórakoztatta leginkább az akkori embereket. A futball korunk legfontosabb lenyomata, jó és rossz értelemben egyaránt - hangsúlyozta. A kötetben szereplő írások nem arról szólnak, hogyan zajlott egy-egy mérkőzés, mi történt a pályán, ki lőtt több gólt. A futballt az élet részeként vizsgálják, azt kutatják, ami fontos benne a játékosoknak és a közönségnek - mondta el a mexikói író.

Juan Villoro számára a mozgatórugók megértése a legérdekesebb. Melyik futballrajongó ne szeretné tudni például, mi járt Zinedine Zidane fejében, amikor utolsó meccsén, a 2006-os világbajnokság elődöntőjében belefejelt Marco Materazzi mellkasába? - tette fel a kérdést. A szerző szerint a futballisták nem istenek és nem is játékfigurák, van saját belső életük, ahogy a labdarúgásnak is van lélektana. Messi gyerekkora, kapcsolata a tanáraival, beilleszkedése az FC Barcelonába mind részei egy "belső tájnak", ami nem tárul fel egy mérkőzés vagy egy interjú során, mégis befolyásolja azt, amit a pályán látni belőle.

 

Juan Villoro nagy sikerű regények szerzője, külföldi írókat fordít, rendszeresen ír újságokba, színházi darabokat, filmforgatókönyveket jegyez. Mint elárulta, a futballban számára a szenvedély a legfontosabb, ezért nem is kíván az objektív krónikás szerepében tetszelegni,írásai a futballhoz fűződő szenvedélynek próbálnak tükröt tartani. "Nagyon fontos persze az én szenvedélyem is: ha a kedvenc csapatomról, a Barcelonáról írok, hűnek kell maradnom, ahogy már édesapám is hűséges volt hozzá. A futballról írni tehát szenvedélyesebb dolog bármi másnál" - fogalmazott.

Mexikónak rengeteg tehetséges futballistája van, de ma hiányoznak az olyan nagyságok, mint Hugo Sánchez vagy Rafa Márquez - szólt hazájának futballjáról a szerző. Mint hozzátette azonban, a legnagyobb probléma a szervezeti háttérrel, a mexikói bajnoksággal van, hiszen az csak négy hónapig tart. Így nehéz állandó formában maradni, új tehetségeket bevezetni, de még a csapatokat egyet tartani is. Az utóbbi húsz évben csupán két csapatnak sikerült az első és a második félév bajnokságát is megnyernie - jegyezte meg.

Juan Villoro kitért a magyar futballhoz fűződő kapcsolatára is, amely az 1960-as években kezdődött. Gyerekkorában többször megfordultak magyar csapatok Mexikóban és egy magyar edző, Fekete Árpád is hosszú ideig az országban dolgozott - idézte fel az író.

Juan Villoro kötetének elbeszéléseit Kürthy Ádám András, Pál Ferenc, Pávai Patak Márta, M. Nagy Miklós és Nagy Klaudia fordították. A Gólöröm november elején jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.