Balf legújabb kori történelmének is meghatározó eleme a gyógyturizmus. Ma is a 2004-ben megújult, alaposan kibővített gyógykomlexumban szolgálja a gyógyulni vágyókat a Kneipp-féle vízgyógyászati részleg.
Érdemes utánanézni annak, ki is volt az az ember, aki a sokak számára megkönnyebbülést hozó gyógyító módszert kidolgozta. Sebastian Kneipp (1812-1897), a bajor katolikus pap hitbéli szolgálata mellett egész életében nagy figyelemmel fordult a beteg emberek felé. Egyszerű kezelési módszereket alakított ki nekik. Az első Kneipp-gyógyintézetek még feltalálójuk életében megalakultak, ám halála után terjedtek el nagyobb számban. Igaz, a vízgyógyászati eszközök ma az akkoriaknál korszerűbbek, de a kezelési alapelvek változatlanok. Sebastian Kneipp gyógyászati rendszerében a vízgyógyászat mellett ott van a mozgásterápia, a diéta, a gyógynövények használata és a rendszeres életmód modellje is. A Kneipp-módszerek alkalmasak betegségmegelőzésre és stresszoldásra is.
Lássuk, miként is fest a maga valóságában a Kneipp-féle vízgyógyászat. A taposó medencében a térdig érő hideg víz alja kaviccsal bélelt. Ezen kell kakasjárással körbejárni néhány percig, aztán a lábat pihentetni, felmelegíteni, és a medencébe kétszer-háromszor visszamenni. Visszérbetegségben szenvedőknek ajánlják, ám jól javítja a fáradt láb vérkeringését és a lúdtalpat is. A váltófürdőben négy vízzel telt rekesz van a négy végtag számára. A víz lehet hideg, lehet meleg, de akár váltakozó is. Kiváló frissítő hatása van és javítja a végtagok vérkeringését. A Kneipp-féle leöntésekkor a vízsugár a hátra, a mellkasra vagy valamelyik végtagra irányul, a víz lehet hideg, meleg vagy váltakozó. Ez utóbbi esetén a meleg legyen hosszabb, néhány perces, a hideg rövid, egy percnél kisebb időtartamú. A kezelés frissítő, regeneráló hatású.
A balfi gyógyfürdőben van egy hatszemélyes jacuzzi-medence. Ugyanitt találjuk a pezsgőfürdőt, ami egyszemélyes kádfürdő, benne levegőbuborékok és irányított vízsugarak segítik az ellazulást. A szénsavas-kénes kádfürdőben közepes hőmérsékletű víz van. Ez a fürdő tágítja a bőr hajszálereit, csökkenti a vérnyomást, a szívbetegségek utókezelését is jól szolgálja. Az aroma kádfürdők különleges illóolajok – hatfélét használnak itt – hozzáadásával, élénkítő, kondicionáló, nyugtató, lazító hatásúakat. A víz alatti sugármasszázs alkalmazása teszi teljessé a komplexum szolgáltatásait.
Balf építészeti öröksége nagyrészt a templomokból áll, a Szent Farkas templom a temetőben található. A település korábbi elnevezésére – wolf-farkas – utal a névvel. Okiratban 1336-ban szerepel először a neve, akkor még Miasszonyunk védnöksége alatt, mai névadóját csak később választották a jobbágyközség plébániájának oltalmazójául. A templom tornya igen különleges, lent négyszögletes, majdnem az egész homlokzattal egyforma szélességű, alja dongaboltozatú. Négyzetes keresztmetszete az első párkányszint fölött nyolcszögletűvé válik. Az emeleten gótikus ablakok nyílnak, és kő gúlasisak áll a tetején. Magyarországon ritka az ilyen módon megszerkesztett szakrális épület. A 15. században épült templom különleges jellegzetessége, hogy szentélye a nyolcszög két oldalával zárul, sarokkal kelet felé. Ez az alaprajzi megoldás is ritka a mi vidékünkön. A templom szentélyét keresztboltozat fedi, ezek bordái kerek zárókőben találkoznak.
A gyógy-kastélyszálló kertjében áll a késő barokk stílusú Szent József Fürdőkápolna. Sopron városa építtette 1773-ban. Az oltárt Sedlmayer András soproni kőfaragó készítette, oltárképe, melyet Dorfmeister István festett, Szent Józsefet a kis Jézussal ábrázolja. Az oltáriszentséget őrző tabernákulum képe szintén az ő műve, egy lányt ábrázol galambbal.
Balf, ez a kicsi, ám egészen különleges módon festői gyógfürdőhelyünk a maga történelmével ugyanazt példázza, mint a város, Sopron, amelyhez ma már hivatalosan is hozzátartozik: a hűség megtartja azokat, akik természeti-kulturális értékeiket nemzedékeken át őrzik és védelmezik.
