Szarvasi hírességek

A 19. században a Bolza grófok nemcsak kastélyokat és parkokat építettek a városban, hanem felépítették a szarvasi szárazmalmot is. Békés megye első nyomdáját 1847-ben Szarvason indította el Réthy Lipót, aki Nyugat-Európában tanulta ki a mesterséget, majd a Heckenast-féle nyomdában dolgozott, ahol többek között Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának ólomszedője is volt. Ez a későbbi, világhírűvé vált gyomai Kner Nyomda – melyet Kner Izidor alapított 1882-ben -- történetének ismeretében óriási fegyverténynek számít.

A magyar repüléstörténet egyik legfontosabb, szarvasi születési szereplője Székely (Szrnka) Mihály. A szarvasi gimnázium diákja jó alapokat kapott, erre építve gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Első kétfedelű repülőgépét 1910-ben építette. Egy évvel később már Bécsújhelyen berepülő pilóta és konstruktőr. Ő repült elsőként Bécsújhelyről Budapestre 1911-ben, sok ezer magyar várta Rákosmezőn, fogadására nagy máglyát gyújtottak, ennek fénye vezette a leszálláskor. 1913-ban óriási szenzáció volt a szülővárosában, Szarvason, a földijei előtt tartott bemutató repülés. A Libalapos területéről szállt fel, tizenöt kilométert repült, majd visszatért a földre.

Szarvas híres szülöttei közé tartozik Bajcsy-Zsilinszky Endre, a 20. század első felének meghatározó politikusa. Itt született kortársa, az itthon és a világban festészetének nagy elismerést megszerző Ruzicskay (Ruzicska) György festőművész. A művész képei nagy részét szülővárosának adományozta, volt műterme ma emlékház az Erzsébet-ligetben.

A legújabb kor sem maradt szarvasi származású nagy művész nélkül: 1923-ban a Körös-parti városban született Melis György, a világhírű, számtalan díjjal és kitüntetéssel elismert operaénekes, akinek tehetségét lelkésze fedezte fel, tanulmányait az evangélikus gyülekezet támogatta. Az operairodalom minden klasszikusát végigéneklő nagy művész 2009-ben halt meg.