Kultúra
Történelmi licitháború: rekordáron kelt el egy ikonikus festmény
A New York-i Sotheby’s árverésen minden várakozást felülmúló összegért kelt el egy ikonikus festmény.
Gustav Klimt egyik leghíresebb portréja minden eddigi rekordot megdöntött a modern művészet piacán: a festmény 236,4 millió dollárért (kb. 85 milliárd forintért) kelt el a Sotheby’s New York-i árverésén. A mű nemcsak művészettörténeti jelentősége, hanem különleges történelmi háttere miatt is kiemelt figyelmet kapott – írja az AP News alapján az origo.hu.
Miért olyan értékes Gustav Klimt portréja?
Gustav Klimt Elisabeth Lederer portréja című festménye 20 perces intenzív licitháborút követően kelt el a Sotheby’s New York-i árverésén. A csaknem 1,8 méter magas festmény egy bécsi, rendkívül tehetős zsidó család lányát ábrázolja, és a művész kevés fennmaradt teljes alakos portréi közé tartozik. A mű korábban Leonard A. Lauder amerikai milliárdos gyűjteményének része volt, aki idén hunyt el, és több százmillió dollár értékű kollekciót hagyott maga után.
A portré története azonban túlmutat az aukciós rekordokon.
A festmény a náci Németország 1938-as ausztriai annektálása előtti bécsi elit világát idézi meg. A Lederer család műgyűjteményét a nácik kifosztották, azonban a családi portrékat „túl zsidónak” ítélték ahhoz, hogy elvigyék, így azok megmaradtak. Elisabeth Lederer a túlélés érdekében azt a történetet terjesztette, hogy Gustav Klimt az apja volt, és egy hivatalos dokumentum is segítette abban, hogy Bécsben maradhasson egészen 1944-ben bekövetkezett haláláig.
A Klimt-mű ezzel nemcsak új aukciós rekordot állított fel – megelőzve Andy Warhol Marilyn Monroe-portréjának 195 millió dolláros (kb. 70 milliárd forint) csúcsát –, hanem egy egyedülálló történelmi túlélés emlékét is őrzi.
Az aukción más nagy mesterek, köztük Vincent van Gogh, Henri Matisse és Edvard Munch művei is megjelentek.
Az est egyik legkülönlegesebb tétele Maurizio Cattelan 18 karátos aranyból készült, működő WC-je volt, amely 12,1 millió dollárért (kb. 4,4 milliárd forintért) kelt el. A provokatív alkotás a művészet és a luxuspiac viszonyát kifigurázó szatirikus műként vált ismertté.
