Kultúra
Húsvéti meglepetés a Fővárosi Nagycirkuszban
Ingyenes körhintázás: "aki felül, minden vágya teljesül"
A vásári forgatagban emberi sorsokkal találkozhatunk: szerelmespárok találnak egymásra, idősek idézik vissza az első boldog körhintázásokat, csibészek és álmodozók sodródnak el mellettünk a vurstli nyüzsgő tömegében.
Igazi világszenzáció! A magyar közönség az elsők között láthatja azt az elképesztő csodát, ami soha korábban nem volt cirkuszi porondon. Megismerkedhetünk a kínai Jiangsu Acrobatic Troupe formabontó akrobatikus szerkezetével, melyben egyedi módon kapcsolják össze az ugródeszkát, a gumiasztalt és a billenő platformot.
A technikai újításokat és elképesztő tempót felvonultató szám ereje az apparátok közötti feszültségből fakad: az elrugaszkodás, a repülés, a visszaérkezés és az egyensúly folyamatosan változó rendje egyszerre teremt robbanékony és fegyelmezett mozgásvilágot. A technikai újításokat és elképesztő tempót felvonultató szám ereje az apparátok közötti feszültségből fakad: az elrugaszkodás, a repülés, a visszaérkezés és az egyensúly folyamatosan változó rendje egyszerre teremt robbanékony és fegyelmezett mozgásvilágot.
A produkció világpremierje a spanyol Gironai Arany Elefánt Nemzetközi Cirkuszfesztiválon volt március első napjaiban, ahonnan egyenesen Budapestre érkezett a 13 fős kínai artistacsoport!
Etiópiából érkeznek az Ase Brothers művészei, akik az ikária műfajában kivételes technikai tudásukat bemutatva ejtik ámulatba a nézőket.
Visszatérő vendége cirkuszunknak az orosz Artem Sherstobitov, aki a pálcákon egyensúlyozó számában a koncentrációt és a bátorságot testesíti meg, valamint az azerbajdzsáni Samir Abasov, aki bravúros kecsességgel balanszírozza az egyre billenékenyebb tárgyakat a szájában tartott tőrön.
Porondra lép a Kubai Nemzeti Cirkusziskolában végzett kézegyensúlyozó Nirio Rodriguez Tejeda, akinek a produkciójában tökéletesen ötvöződik az erő, a precizitás és a hajlékonyság.
Oroszországból érkezik Mihail Ermakov, aki Kutyaiskola című világhírű játékos produkciójában sok vidám pillanatot tartogat a közönség számára.
Martyn Chabry belga művész, gyorsöltöző száma a jelmezek káprázatos egymásutánjából teremti meg az elegancia, az illúzió és az átváltozás varázslatos atmoszféráját.
A Duo Bora néven ismert Szantó Boglárka és Prosek Veronika duója már szerepelt a Richter Flórián Cirkuszban és a Szarvasi Vízi Színházban is, és alig várják, hogy trapéz műsorszámukkal varázsolják el ismét a közönséget.
Társulatunk tagja, az orosz Vladimir Erofeev a görgőegyensúly művésze vendégművészként fellépett már a Budapesti Operettszínház nagyszabású produkcióiban is: a Carmen című musicalben, valamint a Cirkuszhercegnő című operettben.
Lovakkal is találkozhat a nézőközönség a „Bátorság és Vitézség” elnevezésű számban, ahol Andrej Asztafjev vezetésével a cirkuszművészet nyelvén elevenítik meg a tatár kultúrát.
A műsor különlegessége, hogy minden előadás egyszeri és megismételhetetlen, hiszen csak ezen a héten láthatjuk közös műsorszámokban Magyarország vidéki cirkuszművészeti csapatainak feltörekvő fiataljait a profikkal együtt.
Molnár Ferenc és a RINGLISPÍL
A Fővárosi Nagycirkusz produkcióinak előkészítési folyamatában – atipikus módon – mindig fontos szerepet játszanak az irodalmi, képzőművészeti és zenei háttérkutatások eredményei.
Nem gyakori, hogy egy cirkuszi előadáshoz az alkotók előzetesen Molnár Ferenc vagy Juhász Gyula műveit olvassák, Fábri Zoltán filmjeit nézik meg, és tucatnyi archív fotót, festményt elemeznek a kreatív csapat tagjai.
A RINGLISPÍL című előadásban Molnár Ferenc-szövegek és Juhász Gyula verseinek részletei is elhangzanak.
A hosszú évek óta tartó budapesti cirkuszműfaj-megújítási folyamat része, hogy az alkotók a társművészetekből merítenek inspirációt.
Ez jelentősen emeli és újra pozícionálja azt a műfajt, amelyet korábban csupán szórakoztatóipari kategóriába soroltak, és végképp beemeli a cirkuszt az elismert művészeti ágakhoz.
Ugyanakkor fontos, hogy a kutatás és az idézetek beemelése ne öncélúan történjen, hanem szervesen illeszkedjen az egyes műsorszámokhoz és az adott előadás üzenetéhez.
Kortárs és klasszikus költők, dalszerzők gondolatai adják az előadások eszmei magját. A Ringlispíl esetében Orosz Mihály „Ilyen az ember” című dala – amely a cirkuszi dalpályázatra készült – a Fővárosi Nagycirkusz alkotógárdájának ars poeticáját is magában hordozza. Ez az a hely, ahol a törékeny erős, ahol a csapatban mindenki hős. "Érd el a célt, önmagadért, mindig küzdj az álmaidért!"
A magyar kultúra kiemelkedő alkotása, a Körhinta, Fábri Zoltán filmje erős inspirációként szolgált az előadás számára. Ikonikussá vált jelenet, amikor Törőcsik Mari arcán megjelenik a felszabadult mosoly: a pillanat, amikor a körhinta elemelkedik, a láb elszakad a földtől, és megkezdődik a repülés – az álmok világa felé.
A mi körhintánk is egy álommegvalósító körhinta. Aki ide felül, annak minden vágya teljesül. Miként a cirkuszban is: az artisták az igazi álommegvalósítók, csakhogy ők nem várják a csodát, hanem létrehozzák azt – kitartással, fegyelemmel és munkával. Az álmokért, a gravitáció legyőzéséért, a kötélen való átjutásért, a lehetetlennek tűnő akadályok leküzdéséért. Ahogy az előadás fő mottója megfogalmazza: „ ....mert ilyen a cirkusz.”
