Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat

HERMAN OTTÓ-DÍJASOK

 1., Herman Ottó Polihisztor-díj

Világhírű és világszerte ismert magyar gondolkodó, író, az utolsó polihisztorok egyike, aki maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén egyaránt. A párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktora. Az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (UNITAR) egykori igazgatója, az UNESCO főigazgatójának egykori tanácsadója. Az MTA külső tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának és Természettudományi Karának, valamint kanadai, finn és Egyesült Államok-beli egyetemek  díszdoktora. A Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója. 89 könyv jelent meg László Ervin neve alatt, műveit 24 nyelvre fordították le. Jelentős művei többek között: A tudat forradalma, a Meg tudod változtatni a világot és a Káoszpont. Legfontosabb témái: a természet, a társadalom és a globális fenntarthatóság lehetőségei.

László Ervin: „A mai világban olyan gondolkodásmódra van szükség, mint Herman Ottóé. Akkor tudunk csak jó gondolatot adni az emberiségnek, ha megmondjuk azt is, hogy a gondolatunk miként viszonyul a világ többi részével.”

Akadémikus, a biológiai fizika professzora, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. Munkáiban fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását.

Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy a szociális hálózatok területén. Több mint 30.000 citációja van zömmel angol nyelvű publikációinak. Az MTA rendes tagja, több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Vicsek Tamás: „Nagyon különbözőnek látszó dolgok mélyén, nagyon hasonló törvényszerűségek működnek.”

Botanikus, tanár, genetikus, ökológus, környezetvédő, és a környezeti problémáknak az egyik legfelkészültebb, leghitelesebb tolmácsolója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének volt igazgatója. Az ELTE Genetikai Tanszékét 23 évig vezette. A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke volt. Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyvet írt.  Rangos kitüntetések birtokosa.

Vida Gábor: „Herman Ottó azt mondta, a szülőanyánkkal szemben kötelességeink vannak, hisz tőle függünk. Ahogy egy gyerek sem mondhatja az anyjának, hogy szolgáltass nekem mindenfélét, úgy kellő alázattal és megértéssel védenünk kell a Természetet.”

2., Herman Ottó Mediátor-díj

Biológia-földrajz szakos tanár, biológus. Az ászkarákok, a száz- és ezerlábúak ökológiájával foglalkozó disszertációja megvédésével 1982-ben doktorált. Tíz évig a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum muzeológusa volt. A Janus Pannonius Pedagógusképző Karon 1985-től dolgozik főiskolai adjunktusként a Biológia, majd a Környezet-biológia és Környezeti nevelési Tanszéken. 2011. januárjától az Interaktív Természetismereti Tudástár vezetője. Kutatási területei: herpetológia, talajlakó soklábúak, környezeti nevelés, tudománytörténet. 2009-től mestertanár. Eddig több mint 50 szak és ismeretterjesztő cikke jelent meg, a könyvfejezetek száma 9. „A hobbiállatok tartása és tenyésztése” c. tankönyve 2011-ben jelent meg.

Ilosvay György: „Széjjelválasztottuk az életet különböző tárgyakra, magyarra, matekra, történelemre, de az élet nem erről szól. Egységbe kell látni. Herman Ottó egységben látta a Természetet.”

Schmidt Egon a magyar ornitológia nagy alakja. Dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, majd a Madártani Intézetben, amelynek alelnöke is volt. Az Állatvilág magazin szaklektora. Több mint 80 könyvet írt a természetvédelmi ismeretterjesztés, főként a madárvédelem témakörében. A természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett alkotómunkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Az 1970-ben megjelent “Madarakról mindenkinek” című kötete hetek alatt elfogyott, de népszerű műve a Négy évszak ösvényein és a Mozaikok a természetből is. Gyermekeknek szánt trilógiájának első része Séták a természetben címmel nemrég jelent meg. 17 éven át rendszeresen szerepelt a Kossuth Rádió “Oxigén” című műsorában.

Schmidt Egon:„Az ember a természetben maga alatt vágja a fát. Ha kidől a fa, mi is vele dőlünk, hiszen mi is a természet részei vagyunk!”

 TÓTH ALBERT tájökológus, főiskolai tanár, professzor emeritus

 Kisújszállási tanár, ismert környezetvédő és környezeti nevelő, megyei Prima díjas, a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesületének alapító elnöke, a Természetbúvár című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Tanít a Szent István Egyetem doktori iskolájában, tagja a Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának. Alapítója és versenyfelelőse a két évtizedes múltra visszatekintő Kaán Károly- és Herman Ottó országos természetismeret- és biológiai versenynek. 41 éve vezeti a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábort, valamint megalapította a Jermy Gusztáv, a Less Nándor- és a Boros Ádám-díjat. Elsősorban a tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás témakörei érdeklik, de a klímaváltozással kapcsolatos problémák is foglalkoztatják. A Vahava-projektben is részt vett, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. Rendszeresen publikál, már több mint százötven cikke jelent meg. Több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Tóth Albert: „A jó példa könnyen tovább adható. Ha rajtam múlna, rendeznék egy vetélkedőt az óvodásoknak Herman Ottó nevében. Még akkor sem kezdenénk túl korán.”

3., Herman Ottó Innovátor-díj

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Design Intézetének intézetigazgatója, egyetemi docens. Alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely napjaink ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, öko-design és szociálisan érzékeny design eszközeivel. A MOME EcoLab gyakorlatorientált, projekt alapú kutató, tervező és alkotó tevékenységet végez, valós helyzetekben, valós közösségek problémáira keres kézzelfogható megoldásokat. A laborban interdiszciplináris keretek között, különböző szakterületeket képviselő oktatók, hallgatók és fiatal tervezők dolgoznak együtt annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb világban éljünk.

Barcza Dániel: „Kitűnő módszer az oktatásban és a kutatásban az integratív szemlélet, mert választ adhat komplex társadalmi és ökológiai problémákra a 21. században.”

 HANKÓ GERGELY az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR és marketing vezetője

Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft PR és Marketing vezetője, természetvédelmi mérnök. A markáns környezetvédelmi szemléletformálás elkötelezett szakembere. Figyelemreméltó és egyedülálló kezdeményezést hívott életre, a Paraszt-Wellness Programot, Gömörszőlősön. A gömörszőlősi Paraszt Wellness Programot az önkéntes munkák a vidéki élet szépségeinek, a természettel való találkozás és összhang pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvő optimizmusnak bemutatására és teljes átélésére indították el. Abból a meggyőződésből, hogy az ökologikus életmód megvalósításához kulcsfontosságú az ahhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálása.

Hankó Gergely: „Csak hosszútávú gondolkodással és a szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel tudunk kilépni a mostani innovációs kényszerből, abból, hogy mindig új dolgokat kell készíteni, legyártani.”

Tájépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Pagony Táj-és Kertépítész iroda egyik vezetője azt vallja, hogy a tervező számára a legfontosabb, hogy élő kapcsolatba kerüljön a hellyel, ahol dolgozik. A tájnak szerves részét adják az ott élők, akiket be kell vonni az őket is érintő tájépítészeti munkákba.  Herczeg Ágnesnél a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, mert munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.

Herczeg Ágnes: „Az a fontos, hogy ember visszataláljon a természeti környezetébe, és ott közösségre is találjon, megérezze a saját felelősségét.”