A kulturális és közéleti tevékenységéről, valamint az erdélyi magyar irodalom iránti érdeklődéséről is beszélt Pomogáts Béla irodalomtörténész a Magyar Írószövetségben, ahol nyolcvanadik születésnapján köszöntötték. Ez alkalomból A magyar irodalom köztársasága címmel irodalomtörténeti tanulmányaiból új kötetet is megjelentetett a Nap Kiadó.
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte a napokban Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetségben ez alkalomból köszöntötték őt a minap. Az eseményen Szentmártoni János, a testület elnöke beszédében arra a hihetetlen munkára emlékeztetett, amelyet az író a magyar irodalomért végzett. Kiemelte, hogy az irodalomtörténész intenzíven foglalkozott a határon túli magyar irodalommal, nemcsak az erdélyivel, de a nyugati emigrációval is. Emellett az ötvenhatos forradalom eszméit, értékeit is irányadónak tartotta, hiszen maga is részese volt az akkori eseményeknek – tette hozzá az elnök.
Juhász Ferenc író a szolgálat és szeretet szavakkal jellemezte az irodalomtörténész munkásságát. „Ez az a két jelzőtábla, amelyek közt Pomogáts Béla töltötte hosszú életének hasznos éveit. Számomra nincs is szebb két szó anyanyelvünkben ennél, mert szeretve kell szolgálni, amíg élünk, okosan, szépen, panasztalanul” – hangsúlyozta.
Az erdélyi irodalomról Pomogáts Béla elmondta, hogy annak idején szakdolgozata tárgyául Kuncz Aladárt választotta, akiben az vonzotta, hogy nagy szerepe volt az erdélyi irodalom megszervezésében. „A magyar irodalom példa nélkül áll abban, hogy intézményeinek tekintélyes része nem a magyar állam területén van. Ilyen hagyományos központ Kolozsvár, Nagyvárad, Pozsony, Kassa, Marosvásárhely, Újvidék és Ungvár, ezekben tömörül a Kárpát-medencei magyar régió szellemi élete. Mindig is vonzott Erdély, idővel az erélyi irodalom krónikása lettem: negyven könyvet írtam az ottani írókról” – mondta.
Közéleti és irodalomszervezői munkásságáról elmondta, hogy tudatosan maradt távol a közéleti tevékenységtől a rendszerváltás előtt, 1987-ben azonban Lezsák Sándor meghívására részt vett az első lakiteleki találkozón, és a Magyar Demokrata Fórum alapítói között tartják számon.
„Antall József gyerekkori barátom volt, politikai szerepet is szánt nekem. Nála becsületesebb politikust nem ismertem. Azt mondhatom, hogy a rendszerváltás után belekeveredtem a közéletbe, és úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel láttam el feladataimat” – emlékezett.
Azt is hozzátette: nem elég a hazaszeretetet hangsúlyozni, de tenni is kell érte. „Sok minden nem teljesült, amiben hittem, és amit szerettem volna megtenni. Időnként »megkérdezem« Antall Józsefet, hogy mennyire elégedett az ország helyzetével, és bár nem tudhatom, mit gondol, az az érzésem, hogy nincs megelégedve. Ebbe, sajnos, a kulturális életünk is beletartozik” – mondta.
