Exkluzív kötet jelent meg az egykori vallás- és közoktatási miniszterről, Klebelsberg Kunóról. Őt ma a legnagyobb magyar kultúrpolitikusként szokás emlegetni, aki a Trianon utáni Magyarország felemelkedését az oktatás és a művelődés magasabb szintre emelésében látta.
Klebelsberg Kuno azon ritka politikusok közé tartozik, akit a mai emlékezetpolitikai kérdésekben megosztott politikai oldalak egyaránt elfogadnak, ebben a megítélésben osztozik Antall Józseffel, Bethlen Istvánnal vagy Nagy Imrével.
Az Ujvári Gábor és Vertel Beatrix által gondozott, az Árgyélus kiadó gondozásában, Kultúra nélkül nincs Magyarország címmel most megjelent impozáns kötet alapos összefoglaló a politikus munkásságáról, küldetéséről, korabeli újságcikkek, róla szóló írások, megannyi, köztük eddig soha meg nem jelent fotó, valamint a miniszter elemzései alapján. Bevezetőjében Ujvári Gábor arra emlékeztet, hogy Klebelsberg kultuszának építői sokszor túlzásokba esnek, és gyakran olyanok idézik meg alakját, akik nincsenek tisztában munkásságának jelentőségével: „Pusztán egy-egy divatossá vált mondatát szajkózzák és értelmezik félre minduntalan.” Ujvári hangsúlyozza: az elfogultság veszélyes. Mint mondja, ezért is lényeges, hogy közülünk való, hús-vér figuraként ismerjük meg Klebelsberget.
A régies hatású, nagyalakú album kronologikus rendben követi a politikus elsősorban kultuszminiszteri munkásságát, de nem tekint el a családi vonatkozásoktól sem. Különösen izgalmas képet mutat például Klebesberg elemi iskolai éveiből a Belvárosi Fiútanodából megmaradt füzeteiből bemutatott kiemelés vagy az ugyanebből az időszakból megmaradt vadásznapló.
A kiadvány részletesen taglalja a politikus pályafutását, áttekinthető lapszéli kiemeléseivel a felszínes szemlélő számára is informatív, legyen szó a kulturális diplomáciáról, az egyes egyetemeken tett látogatásairól, az irodalomról vagy a művelődési kérdésekről.
Klebelsberg minden törekvése azt szolgálta, hogy a trianoni békeszerződés által szétszaggatott hazájában szellemi erőkkel pótolja a magyarság lélekszámában és az ország területén bekövetkezett veszteségeket.
Emlékezetes a Jókai-síremlék avatásánál elmondott néhány gondolata: szerinte „a magyar históriának még különös hálát kell lerónia a nagy magyar történeti regényíró iránt. Jókai a korhűséget nem dohos sírokból kiásott ruhafoszlányok és fegyverek pontos leírásában kereste, de bámulatos intuícióval megérezte a korok zamatát, és történelmi levegőt tudott elővarázsolni” – fogalmazott Klebelsberg.
A Kultúra nélkül nincs Magyarország című album elfogulatlan, alapos gyűjtemény, amelynek olvasója meggyőződhet arról, hogy Klebelsberg Kuno olyan politikus volt, aki „szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához”.
