Tegnap délelőtt nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria új, Templomok ékességei – Gótikus művészet Magyarországon 1300-1500 című állandó kiállítása. A harmincöt éves koncepcióra építő tárlat minden eddiginél átfogóbb módon mutatja be a korszak szenteket ábrázoló faszobrait, szárnyas oltárait, táblaképeit és liturgikus felszerelési tárgyait. Mint Baán László, az intézmény igazgatója elmondta, a többségében felvidékről származó művek végre együttesen és méltó helyen fejthetik ki erejüket. Az eseményen Ivan Gera, a Szlovák Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója a közös Kárpát-medencei nemzeti tudat fontosságát hangsúlyozta.
Baán László: Végre méltó helyre kerültek a felvidékről származó szobrok (Fotó: Hegedüs Róbert)
Ironikus, hogy a falusi kultúrának egykoron esélye sem volt arra, hogy felülkerekedjen az udvari művészeten, most azonban éppen a Budai Palotában kaptak végre méltó helyet ezek a szobrok – mondta el Ivan Gera, a Szlovák Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója. Úgy fogalmazott, nemzeteink Szent István által alapított otthona elég erős volt, hogy megvédje a keresztény Európát, sokáig világszintű művészet virágzott, mindebből azonban mára nem sok maradt fenn, ezért is fontos és hiánypótló, hogy az új állandó tárlat átfogóan mutatja be a középkor művészetének világát. A szakember szerint, ha teljes képre vágyunk, akkor érdemes ellátogatnunk Esztergomba, Kötcsére, Pozsonyba és Kassára is.
Baán László miniszteri biztos és a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója külön hangsúlyozta, hogy a Szent István-i haza mindannyiunk hazája, és ezért is fontos gesztus, hogy bár Ivan Gera szlovák intézetigazgatónak nincsenek magyar rokonai, mégis a megnyitóbeszédet anyanyelvünkön tartotta. A politikus hozzátette, hogy a többségében a Felvidékről származó szobrok harmincöt év után végre méltó, szakrális hangulatú kiállítóhelyre kerülhettek, ahol igazán „egymás között” lehetnek és együttesen fejthetik ki, és kölcsönösen erősíthetik hatásukat, a látogató pedig egy kicsit visszavarázsolódhat a tárgyak keletkezésének korába. Mindezt a terem bejáratánál olvasható történelmi bevezető is segíti, amely azok számára is némi támpontot és eligazítást nyújt, akik kevés ismerettel rendelkeznek a megidézett korszakról. Mint hozzátette, az új állandó tárlattal egy időben megújult a reneszánsz kőtér installációja is, a két projekt pedig annak a kétéves koncepciónak a része, amelyben újra átgondolják az állandó kiállításaikat, és szükség esetén formálják, újrarendezik azokat.
Poszler Györgyi, a tárlat kurátora elmondta, hogy részben újszerű, részben régimódi kiállítás ez a múzeum életében. Régimódi, hiszen a Magyar Nemzeti Galéria szakszerűségéből továbbra sem enged, ugyanakkor a szobrok koruk ellenére újszerűnek hatnak, új életre kelnek – több mű először látható állandó kiállításon, sőt némelyiket korábbi rossz állapota miatt csupán most, gondos restaurátori munka után láthatja első alkalommal a közönség. A tárlaton a szenteket ábrázoló faszobrok mellett szárnyas oltárok, kelyhek, paténák, táblarajzok és kegytárgyak és korabeli templomi berendezési tárgyak is helyet kaptak.
