Külföld
Újabb rakétát lőtt ki Észak-Korea
Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát - McMaster: Washington elért a diplomáciai erőfeszítések határáig
A Yonhap dél-koreai hírügynökség tette közzé először a hírt néhány perccel a rakéta kilövése után.
Ezt követően Tokióban is megerősítették az észak-koreai rakétakilövés hírét, pontosítva, hogy a szerkezet a Hokkaidón fekvő Erimo városától kétezer kilométerre keletre csapódott a tengerbe.
A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreai katonai illetékesek az amerikaiakkal közösen vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Yonhapnak elmondták: körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.
Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésén utasította a kormányt, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve vizsgálja meg az összes diplomáciai eszközt, amellyel elérhetik, hogy Phenjan felhagyjon nukleáris és rakétaprogramjával. Elrendelte egyben, hogy a dél-koreai hadsereg az Egyesült Államokkal szorosan együttműködve dolgozzon ki hatékony eszközöket válaszul az észak-koreai fenyegetésekre.
A dél-koreai hadsereg egyébként két ballisztikus rakétát indított pénteken, hat perccel az észak-koreai rakéta kilövése után. A Hjunmu-2 típusú, 300 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétákat a két Koreát elválasztó tűzszüneti vonal térségéből indították, az egyik a Keleti-tengeren sikeresen eltalálta a kijelölt célpontot - közölte a szöuli vezérkar. A közlemény szerint a célpont és a gyakorlótér közötti távolság megegyezett azzal a távolsággal, amennyire a Phenjan melletti légitámaszpont van, ahonnan az újabb észak-koreai rakétát pénteken fellőtték.
A másik dél-koreai rakéta még az indítás kezdeti szakaszában a tengerbe zuhant, ennek okát a vezérkar nem részletezte.
Két nagyobb japán légitársaság közölte, hogy az újabb észak-koreai rakétakilövés nem befolyásolta sem a bel-, sem a külföldi légi járatok menetrendjét. A vasúti közlekedés azonban időlegesen szünetelt az ország északi és északkeleti körzeteiben.
A japán kormány azonnal elítélte az újabb észak-koreai ballisztikus rakétatesztet. Szuga Josihide, a japán kormány titkára pénteki tokiói sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte az effajta cselekményeket. Hangsúlyozta: országa soha nem fogja eltűrni ezeket a sorozatos provokációkat, és határozottan tiltakozik Phenjannál. Mint jelezte, a szigetország szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával és a többi érintett állammal, hogy sürgősen megfelelő választ adjon Phenjan újabb lépésére.
Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott.
Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát
A rakétakísérlet után péntekre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését.
Az tanácskozás összehívását a testület etióp soros elnöke jelentette be. A diplomata egyúttal közölte: az ülést zárt ajtók mögött tartják.
Donald Trump amerikai elnököt az újabb észak-koreai rakétakilövés után John Kelly kabinetfőnök azonnal informálta.
McMaster: Washington elért a diplomáciai erőfeszítések határáig
Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken kijelentette: Észak-Korea jobb belátásra térítésében Washington elért a diplomáciai erőfeszítések határáig. A nemzetbiztonsági tanácsadó Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövettel együtt részt vett a szokásos napi sajtóértekezleten a Fehér Házban, s ekkor fejtette ki álláspontját. Herbert McMaster leszögezte: az észak-koreai válság kezelésére "van katonai megoldás". A nemzetbiztonsági tanácsadó hangsúlyozta az Észak-Korea ellen hozott szankciók szigorú betartásának és betartatásának fontosságát, de kétszer is kijelentette - ahogyan fogalmazott: "azoknak, akik a békés megoldásról beszélnek" -, hogy "a katonai megoldás lehetősége igenis az asztalon van", s amennyiben szükségesnek látszik, az amerikai kormány majd él is vele. Az észak-koreai fegyverkezési verseny "a világ biztonsági problémáinak egyik legsürgetőbb és legveszélyesebb kérdése" - szögezte le McMaster. Egyúttal "életfontosságúnak" nevezte, hogy minden nemzet összefogjon és "a lehető legtöbbet megtegye" a probléma rendezése érdekében.
Nikki Haley ENSZ-nagykövet szintén a büntetőintézkedések fontosságát hangsúlyozta. Leszögezte, hogy a legutóbb hozott szankciók nyomán az Észak-Koreába irányuló kereskedelem 90 százaléka egyszerűen leáll majd.
Haley szólt Szíriáról is. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok addig nem lesz elégedett, amíg Szíria nem válik stabil állammá. Ez viszont meglátása szerint addig nem érhető el, amíg Bassár el-Aszad elnök van hatalmon.
Az ENSZ-nagykövet bejelentette azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésén mondandó beszédében a béke, a biztonság és a nemzetközi közösség összefogásának fontosságát hangsúlyozza majd.
A sajtóértekezleten kiderült az is, hogy az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés ülésszakán hétfőn Franciaország és Izrael, kedden Törökország és Afganisztán vezetőivel, valamint latin-amerikai politikusokkal találkozik, csütörtökön pedig megbeszélést folytat Dél-Korea és Japán vezetőivel, az ukrán elnökkel és a katari emírrel is.
Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. "Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek" - olvasható a közleményben.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy "Pekingnek és Moszkvának közvetlenül vezetőik révén jelezniük kell, hogy nem tűrik tovább a felelőtlen rakétafelbocsátásokat".
James Mattis védelmi miniszter - aki Nebraskában tett látogatást az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságánál (STRATCOM) - újságíróknak azt mondta: az észak-koreai rakéta "japánok millióit rémítette meg és késztette arra, hogy fedezékbe vonuljanak".
A tárcavezető egyúttal bejelentette: a kilövés után az illetékes amerikai tisztségviselők már egyeztettek is egymással. Amikor az egyik újságíró azt feszegette, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt: "Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni".
Közleményt adott ki az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának (Pacam) szóvivője is. Dave Benham közölte: az amerikai hadsereg egyetlen észak-koreai közép-hatótávolságú ballisztikus rakétát észlelt, amely Japán fölött haladt el, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant. A szóvivő közleménye szerint a rakéta nem jelentett fenyegetést Észak-Amerikára vagy az Egyesült Államok csendes-óceáni birtokára, Guamra.
A Fox televízió csütörtökön este megszólaltatott egy Dél-Koreában dolgozó kutatót. A Szöulból élő adásban kapcsolt Andrej Lankov kifejtette: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető felgyorsította rakéta-, és nukleáris programja megvalósítását, méghozzá "sokkal nagyobb ütemben, mint arra bárki is számított volna". A szakértő szerint Phenjan megfelelő számú interkontinentális ballisztikus rakétára akar szert tenni, amellyel támadást intézhet néhány amerikai város ellen. Lankov kétségét fejezte ki, hogy féken lehet-e tartani Észak-Koreát, ugyanis szerinte bármilyen katonai erő alkalmazása háborúba sodorja az egész Koreai-félszigetet.
Globális válaszlépéseket sürget a NATO főtitkára
Globális válaszlépéseket sürgetett az újabb észak-koreai rakétakilövés miatt pénteken a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Észak-Korea ismételten megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat azzal, hogy pénteken ballisztikus rakétát lőtt át Japán felett.
A lépés komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért globális válaszintézkedésekre van szükség - írta a Twitteren az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Az utóbbi hónapokban kiéleződött a feszültség a Koreai-félszigeten: Phenjan augusztus végén is kilőtt egy ballisztikus rakétát, amely ugyancsak átrepült Japán felett, majd a Csendes-óceánba csapódott, néhány nappal később pedig kísérleti atomrobbantást hajtott végre.
Kína is elítélte a rakétakísérletet
Ismét elítélte Kína pénteken az észak-koreai rakétakísérletet, egyúttal önmérsékletre hívta fel a válságban szembenálló feleket.
Hua Csun-jing külügyi szóvivő sajtóértekezletén kifejtette, Peking helyteleníti, hogy Észak-Korea megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatait, és ballisztikus rakétát lőtt ki. Hangoztatta, minden félnek önmérsékletet kell gyakorolnia.
Phenjan pénteken, néhány nappal azután, hogy a BT elfogadta, sorozatban nyolcadik büntetőintézkedési csomagját, amivel rá akarja venni Észak-Koreát a nukleáris- és rakétaprogramjának feladására, újabb ballisztikus rakétát indított, amely 3700 kilométert tett meg. A rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott.
Peking ugyan jóváhagyta az Észak-Korea ellen elrendelt legutóbbi ENSZ-szankciókat, ugyanakkor kiállt amellett, hogy újítsák fel a párbeszédet Észak-Koreával, különösen azért, mert Donald Trump amerikai elnök megerősítette, nem zárható ki a katonai megoldás a kérdésben.
Kína szerint a feleknek el kell kerülniük minden olyan cselekményt, amellyel súlyosbítanák a helyzetet a Koreai-félszigeten és a régióban - fejtette ki Hua Csun-jing.
Washington a legutóbbi rakétakísérletre úgy reagált, hogy felszólította Moszkvát és Pekinget, gyakoroljon nyomást Phenjanra.
A külügyi szóvivő megígérte: Kína szigorúan, teljes mértékben és komolyan érvényt szerez az ENSZ BT határozatainak.
Mogherini: Botrányos provokáció az újabb rakéta kilövése
Botrányos provokációnak nevezte péntek délelőtt kiadott közleményében Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Észak-Korea legújabb ballisztikusrakéta-kísérletét.
A rakéta fellövés az uniós tisztségviselő szerint veszélyezteti a térség és a világ biztonságát, illetve ezzel Phenjan ismét megsértette nemzetközi kötelezettségeit.
Észak-Koreának "azonnali hatállyal, teljes mértékben, igazolhatóan és visszafordíthatatlanul" be kell szüntetnie a nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztését - húzta alá a főképviselő.
Mogherini emellett tudatta: dolgoznak az uniós szankciók szigorításán, hogy kiegészítsék az ENSZ korlátozásait.
A főképviselő hangsúlyozza: a nemzetközi közösség minden eddigi provokációt önmérséklettel fogadott, "és ennek folytatódnia kell"; erőteljesebb gazdasági és diplomáciai eszközökkel el kell érni, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése politikai úton valósuljon meg.
Oroszország határozottan elítéli a kísérletet
Oroszország határozottan elítéli a legújabb észak-koreai rakétakísérletet, mert Phenjan provokatív lépései a feszültség további növekedéséhez vezetnek a Koreai-félszigeten - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.
"Úgy véljük, hogy az elutasító álláspont ilyen egyértelmű kifejezése a legkonkrétabb dolog, amelyet jelenleg meg lehet tenni" - fogalmazott Peszkov.
"Figyelembe véve azt, hogy hogyan fogadták el az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi, a KNDK-ra vonatkozó határozatát, határozottan kijelenthető, hogy sok tekintetben ez az egyetlen álláspont, amely egyesíti a Biztonsági Tanács összes állandó ragját: az efféle provokatív lépések elutasítása" - tette hozzá.
Putyin és Macron a közvetlen párbeszéd felújítását sürgeti
Az Észak-Korea körül kialakult válság politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezésének kizárólagosságát hangsúlyozta, valamint a közvetlen párbeszéd felújítását sürgette pénteken Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök.
A két vezető a Kreml sajtószolgálata szerint pénteken telefonon beszélt egymással. A tárgyalásról kiadott közlemény szerint Putyin és Macron egyetértett abban, hogy megengedhetetlen a feszültség további fokozódása a Koreai-félszigeten, ami jóvátehetetlen következményekkel járhat.
Szíria ügyében a felek hangsúlyozták a politikai rendezés előmozdításának szükségességét, és kifejezték készségüket a kétoldalú egyeztetésre, egyebek között a genfi folyamat és az ENSZ keretében.
Putyin beszámolt az orosz légierő által támogatott szíriai kormánycsapatoknak a terroristákkal szemben elért harci sikereiről. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség "konszolidálja erőfeszítéseit" annak érdekében, hogy "véglegesen likvidálják a terrorizmus tűzfészkét Szíriában". Kitért a feszültségcsökkentési övezetek működésének biztosításáról folytatott asztanai tárgyalások néhány aspektusára.
Macron kifejtette érveit - a francia kezdeményezés alapján - a szíriai rendezés érdekében felállítandó kapcsolattartó csoport mellett, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és más államokból állna.
A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország mind a legfelső, mind más szinteken felélénkíti a kapcsolattartást a nemzetközi és a kétoldalú ügyekben egyaránt.
Putyin és Macron hangsúlyozta az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások, köztük az összekötő csoport által egyeztetett és a "normandiai négyek" vezetői által támogatott "tanítási tűzszünet" teljes körű és szigorú betartásának fontosságát.
Putyin és Macron kinevezte a kétoldalú civil párbeszéd új formájaként létrehozott, úgynevezett "trianoni párbeszéd" vezetőit. A fórum két társelnöki tisztségét Anatolij Torkunov akadémikus, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) rektora , illetve Pierre Morel volt moszkvai francia nagykövet látja el, két ügyvezető igazgatói posztját pedig Alekszandr Orlov leköszönő párizsi orosz nagykövet és Christian Leyrit, a francia Nyilvános Vita Nemzeti Bizottságának (CNDP) elnöke tölti be.