Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Svédországban, a kampányt szinte teljesen a migráció témája uralta, és számítani lehet a bevándorlásellenes Svéd Demokraták jelentős megerősödésére.

Friss felmérések szerint szűken, de a baloldali szövetség esélyes a győzelemre a vasárnapi svéd választásokon. A svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a szélsőbaloldali Baloldali Párt együtt 41 százalékra számíthat a Kantar SIFO és az Ipsos közvéleménykutató-cégek kutatásai szerint, míg a konzervatív Mérsékelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetség néven ismert – jobbközép koalíciója 37,7 százalékot kaphat. Ez azt jelenti, hogy alighanem ismét kisebbségi kormány alakul a skandináv országban. A harmadik erő a Jimmie Akesson vezette bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt, amely 16-24 százalékot szerezhet, igaz, egyik blokk sem akar együttműködni vele. Akessonék azt ígérték, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába – ez volt egyébként a kampány fő témája is, háttérbe szorítva egyéb szakpolitikai kérdéseket is. Az SD-nek egyébként konkurenciája is akad, a pártból korábban kivált politikusok, élükön Gustav Kasselstranddal ugyanis megalapították az Alternatíva Svédországnak nevű pártot, amely még szigorúbb migrációs politikát hirdet, és van esélye bejutni a parlamentbe.
A szociáldemokrata Stefan Lövfen jelenleg is kisebbségi kormány élén irányítja az országot. Túl sok optimizmusra nincs oka, ugyanis – hasonlóan más szociáldemokrata pártokhoz – a legnagyobb svéd kormányerő is története legrosszabb eredményére, 25 százalékra számíthat. Elemzők szerint a politikus abban bízik, hogy a jobbközép pártok külső támogatásával kormányon maradhat. A Szövetségnél azonban ezt máshogy látják: a Mérsékelt Párt már jelezte, megpróbálja megbuktatni Löfvent a miniszterelnök személyéről tartott – a választást követő – parlamenti voksoláson. Az ingadózó Centrum és Liberális Pártok számára megfigyelők szerint egy kisebbségi szociáldemokrata kabinet elfogadhatóbb alternatívát jelenthet egy Szövetség-kormánynál, amely kisebb a baloldali blokknál, és a Svéd Demokraták támogatására szorul. Az SD egyébként, ha a pártok önálló eredményeit nézzük, második erő lehet Löfvenék mögött.
„A svéd voksolók általában a kormányon lévő pártokat büntetik” – mondta Anders Sannerstedt, a lundi egyetem politikatudományi docense a dpa német hírügynökségnek az MTI szemléje szerint, hozzátéve, a szociáldemokraták támogatottságának esése illik a régiós trendekbe. „Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani miközben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje. Mindezt azonban a kampány során több alkalommal is háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja, akárcsak a jogállamisággal összefüggő kérdések, különösen annak kapcsán, hogy egyes nagyvárosok – mint Malmö vagy Göteborg – többségében bevándorlók lakta negyedeiben nem ritkák a bandák közti összecsapások, illetve az autók gyújtogatása” – magyarázta.



