Törökország minden olyan javaslatot visszautasít, amely európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését veti fel - jelentette ki csütörtökön Ankarában Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter. Csütörtöki állásfoglalásában Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amennyiben Ankara változatlan formában végrehajtja a széles körben bírált alkotmányos reformcsomagot.
Az alkotmánymódosítások összeegyeztethetetlenek az európai uniós tagsággal
A strasbourgi ülésen elfogadott szövegben hangsúlyozták: a javasolt módosítások nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat, továbbá nem állnak összhangban az úgynevezett koppenhágai kritériumokkal.
A képviselők szerint az alkotmánymódosítások összeegyeztethetetlenek az európai uniós tagsággal, az állásfoglalásban ugyanakkor kiemelték a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, a párbeszéd fenntartásának szükségességét a közös kihívások - migráció, biztonság, terrorizmus - megoldása érdekében.
Ömer Celik Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos látogatásakor nyilatkozott újságíróknak. Azt mondta, hogy az uniós parlament hibát követ el, mert ez a hozzáállás senkinek nem válik hasznára. Az EP azért szorgalmazza a tárgyalások felfüggesztését, mert a javaslat szerint Recep Tayyip Erdogan elnök fellépése az ellenzékkel szemben, hatalmának megszilárdítása megkérdőjelezi, hogy Törökország a tagjelölti státusra alkalmas demokratikus jogállam.
"Visszakézből elutasítunk minden olyan javaslatot, amely a csatlakozási tárgyalások helyett szoros együttműködést szorgalmaz Törökország és az Európai Unió között" - hangsúlyozta Ömer Celik.
A tavalyi puccskísérlet óta több uniós tagállam is bírálta a török vezetés kemény fellépését, a tömeges elbocsátásokat és tízezrek bebörtönzését. Volt, aki a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését is megpendítette már, de erről soha nem született hivatalos uniós döntés. A tárgyalások mindazonáltal eleve lassan haladnak: Törökország harminc évvel ezelőtt kérte felvételét, a hivatalos csatlakozási tárgyalások 12 évvel ezelőtt kezdődtek meg, és egyelőre csak egy fejezetet sikerül lezárni. Celik szerint ennek politikai okai vannak, mert Törökország esetében még az egyes tárgyalási fejezetek megnyitásának is előfeltételei vannak.
