Svájc elutasította a garantált alapjövedelmet

A szavazóhelyiségek bezárása után közzétett felmérések szerint a svájci választópolgárok túlnyomó többsége nemet mondott a garantált alapjövedelemre - derült ki a gfs.bern kutatásából, amit a svájci köztévé ismertetett urnazárás után. A javaslat hívei szerint a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot, ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne, és gyengítené a gazdaságot. Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. Hozzátette, hogy a javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen.

A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárdot adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.

Az ötletgazda Daniel Haeni, aki egy bázeli kávézó tulajdonosa, azt mondta, hogy erkölcsi győzelmet aratott. „Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény” - nyilatkozott Haeni. A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét. 2012-ben azt is leszavazták, hogy négy hét helyett mindenkinek hat hét fizetett szabadság járjon.

A svájciak tegnap több kérdésről szavazhattak. Igent mondott a többség a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítására, és arra is, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok esetében, mesterséges megtermékenyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot.