Petro Porosenko ukrán elnök törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé hétfőn az ukrán-orosz barátsági szerződés megszüntetéséről - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az elnök azt kérte, hogy az előterjesztést a parlament sürgősséggel tárgyalja.
Szeptember 24-én Oroszország hivatalos jegyzéket kapott Ukrajnától, amelyben Kijev arról tájékoztatta Moszkvát, hogy nem kívánja meghosszabbítani az ukrán-orosz barátsági szerződést - emlékeztetett a hírportál. Porosenko szeptember 17-én írt alá erről rendeletet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata alapján, a rendelet szeptember 19-én lépett hatályba.
Az Ukrajna és Oroszország közötti barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló szerződést 1997. május 31-én írták alá Kijevben a két ország akkori államfői, Leonyid Kucsma ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök. Az ukrán parlament 1998. január 14-én, az orosz Állami Duma 1998. december 25-én ratifikálta, 1999. április 1-jén lépett életbe. A szerződés tíz évre szól, és automatikusan meghosszabbodik a következő tíz évre, amennyiben ezt egyik fél sem ellenzi.
Az UNIAN hírügynökség azután, hogy megjelent az előterjesztés a parlament honlapján, ismertette annak lényegét. Eszerint Porosenko azt indítványozza, hogy a szerződést lejártakor, azaz 2019. április 1-jétől szüntessék meg.
Az előterjesztés kitér arra, hogy a szerződés megszűnésével Ukrajna mentesül minden kötelezettség alól, amit abban vállalt, viszont nincs hatással Ukrajna jogi helyzetére, valamint jogaira és kötelességeire, amelyek még az említett szerződés eredményeképpen, annak hatálya alatt keletkeztek.
A javaslat indoklása szerint az Oroszország által folytatólagosan végrehajtott agresszió következtében jelentős mértékben sérült a szerződés cikkelyeinek java része, amire Ukrajna rendszeresen írásban felhívta Oroszország figyelmét. Emellett a szerződésszegések egy sora nemzetközi bírósági perek tárgyát képezi, ezek az eljárások még folyamatban vannak. Ezen felül jelen pillanatban hiányzik Oroszország részéről a jó szándék jele arra vonatkozóan, hogy kiküszöbölje a jogsértést és megtérítse az okozott kárt. Épp ellenkezőleg, Oroszország agresszív cselekedeteivel tovább súlyosbítja a szerződés feltételeinek megszegését - áll az előterjesztés indoklásában.
A helyettes kormányzó szerint pánikra semmi ok, Kárpátalján nincs hadiállapot
Kárpátalján nincs hadiállapot, így teljesen alaptalanok azok a közösségi oldalakon és telefonon terjesztett híresztelések, miszerint hadgyakorlatra hívnák be a megye 18 és 60 év közötti férfilakosságát - jelentette ki Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humanitárius ügyekért felelős helyettes kormányzója hétfőn Ungváron.
A helyettes kormányzó a Bogdan Cseremiszkij ezredessel, a megyei hadkiegészítő parancsnokával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Kárpátaljára nem terjesztették ki a kercsi incidens miatt múlt héten Ukrajna egyes megyéiben bevezetett hadiállapotot, mindazonáltal a megyében működő hadkiegészítő parancsnokságok speciális rendben dolgoznak. Az országban kialakult helyzet következtében azonban Kárpátalján is sok híresztelés kapott lábra - tette hozzá.
Ezek között említette, hogy helyi önkormányzatokat ismeretlenek telefonon hívták fel a hadkiegészítő parancsnokságok nevében azzal az utasítással, hogy gyűjtsék össze hadgyakorlatra a 18 és 60 év közötti férfiakat. Mint mondta, a hamis információkat, amelyeket szerinte ellenséges titkosszolgálatok is terjeszthetnek, már többször cáfolták a hivatalos szervek. A pánik elkerülése végett ezért arra szólította a lakosságot, hogy ellenőrizze minden hasonló hír hitelességét.
Bogdan Cseremiszkij arra mutatott rá, hogy jelenleg Kárpátalján a "műveleti tartalékosokat" hívják be hadgyakorlatra, vagyis nincs szó általános mozgósításról. Kifejtette, a megyei, városi és járási hadkiegészítő parancsnokságok - az előzetes terveknek megfelelően - december 3. és 5. között 200 olyan tartalékost hívnak be 15-20 napos hadgyakorlatra, akik harci tapasztalatokat szereztek a kelet-ukrajnai "terrorellenes műveletben" (ATO) vagy a hadsereg számára nélkülözhetetlen speciális képzettséggel rendelkeznek. Jelezte, a hadgyakorlatra történő behívás nem önkéntességi alapon történik, a kötelezettség teljesítését megtagadókat akár fél év elzárással büntethetik.
Kreml: Moszkva nem tervez korridort nyitni a Donyec-medence és a Krím között
A feszültség fokozását célzó abszurd kísérletnek minősítette a Kreml szóvivője az ukrán elnöknek azt az állítását, amely szerint Moszkva az Azovi-tenger partvidékének elfoglalásával szárazföldi korridort kíván nyitni a szakadár Donyec-medence és az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget között.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő erről hétfőn Moszkvában nyilatkozott újságíróknak. Úgy vélekedett, hogy a március végére kitűzött elnökválasztás közeledtével Petro Porosenko egyre gyakrabban tesz majd ilyen kijelentéseket. "Oroszország soha semmit sem foglalt el, és semmilyen folyosókat nem épített ki" - fogalmazott Peszkov.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint ahogy eddig sem, az elkövetkező napokban sem kíván telefonon beszélni Porosenkóval. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon nem kellene-e az orosz-ukrán-német-francia "normandiai formátumban" megvitatni a tengeri incidens ügyét, Peszkov azt hangoztatta, hogy a történtek nem tartoznak a délkelet-ukrajnai konfliktus megoldásáról tárgyaló négyes felállás kompetenciájához.
Peszkov ismételten valótlanságnak minősítette azt az ukrán állítást, amely szerint orosz részről korlátozzák az ukrán hajók áthaladását az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoroson. Állítása szerint az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanja mindeddig nem fordult Moszkvához a november 25-i orosz-ukrán tengeri incidens során őrizetbe vett 24 tengerész és kémelhárító ügyében.
Nyikolaj Polozov, az egyik elfogott ukrán ügyvédje hétfőn az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy valamennyiüket tiltott határátlépéssel vádolták meg, még október 27-én. A jogász elmondta, hogy ügyfelével nem volt még módja kapcsolatba lépni, ezért nem tudja, hogy a vádlottak közül bárki is elismerte-e bűnösségét. Közölte, hogy a nap folyamán megpróbál majd bejutni védencéhez a moszkvai lefortovói börtönbe.
Az elfogott ukránokat az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezete 322. cikke alapján, az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén vádolták meg. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, hat évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetésük.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Stoltenberg: A NATO politikai és gyakorlati segítséget nyújt Ukrajnának
A Krím félsziget illegális bekebelezése óta a NATO különböző politikai és gyakorlati segítséget nyújt Ukrajnának - jelentette ki Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Brüsszelben, a kedden kezdődő, kétnapos NATO külügyminiszteri tanácskozást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.
A főtitkár elmondta, a különféle támogatás közé tartozik, hogy Ukrajna hogyan modernizálja katonai erejét, ellenőrző és védelmi rendszereit, hibrid- és kibertámadások elleni fellépését, valamint tagállami hozzájárulások által felszerelést juttat és képzési feladatokat lát el az országban. A szövetség emellett messzemenőkig támogatja Ukrajna területi épségét, függetlenségét és azt, hogy Kijev párbeszéden alapuló, politikai megoldást találjon a fennálló problémákra - húzta alá a főtitkár. Elmondta, a NATO tavaly 80-ról 120 hadihajóra növelte jelenlétét a Fekete-tenger térségében, valamint egyes tagállamok saját határkörben is megerősítették a szövetség törekvéseit.
"A NATO továbbra közelről figyeli a helyzet alakulását, jelen van a térségben és továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz" - fogalmazott.
A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodással (INF) kapcsolatban elmondta, a megállapodás rendkívül fontos dokumentum a transzatlanti térség békéjének megőrzése érdekében. Minden aláíró kötelessége betartani az abban foglaltakat - húzta alá. Mint elmondta, a szövetség az ülés folyamán mélységeiben tárgyalja meg az Egyesült Államok álláspontját, amelyek szerint Oroszország megsértette a megállapodást. A NATO felkészül a megfelelő és arányos válaszadás lehetőségére - emelte ki.
A szövetség arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait - húzta alá Stoltenberg. Kiemelte, a szövetség a védelem és az elrettentés fenntartása mellett továbbra is politikai párbeszédre törekszik Oroszországgal. A NATO reméli, hogy a kapcsolatok pozitív irányba változhatnak a közeli jövőben, de alkalmazkodik a lehetséges eltérő forgatókönyvekhez - mondta. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszak eseményeit követően NATO nem fordul bizalommal Moszkvához, folytatni kívánja a párbeszédet a "terhelt kapcsolat" javítása, vagy bármifajta váratlan és ellenőrizetlen esemény elkerülése érdekében - tette hozzá.
